Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2014. szeptember 17-én (174. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3486

[…] érvényesítését az alábbiak szerint:– elektronikus aláírás: elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikai­lag hozzárendelt vagy azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat;– elektronikus aláírás felhasználása: elektronikus adat elektronikus aláírással történő ellátása, illetve elektronikus aláírás ellenőrzése;– elektronikus dokumentum: elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes;– elektronikus aláírás érvényesítése: annak tanúsítása minősített elektronikus aláírás vagy e szolgáltatás tekintetében minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegző elhelyezésével, hogy az elektronikus dokumentumon elhelyezett elektronikus aláírás vagy időbélyegző, illetve az azokhoz kapcsolódó tanúsítvány az időbélyegző elhelyezésének időpontjában érvényes volt;– fokozott biztonságú elektronikus aláírás: elektronikus aláírás, amely alkalmas az aláíró azonosítására, egyedülállóan az aláíróhoz köthető, olyan eszközökkel hozták létre, amelyek kizárólag az aláíró befolyása alatt állnak, és a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden – az aláírás elhelyezését követően a dokumentumon tett – módosítás érzékelhető.A fentiek alapján valamely dokumentumhoz rendelhető az elektronikus aláírás, mely elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes. Elvi értelemben ez akár egy elektronikus levél is lehet, tehát nem annak csatolmánya, azonban szükséges annak biztosítása, hogy az aláírás a dokumentum tartalmához oly módon kapcsolódjon, hogy minden módosítás érzékelhető legyen rajta. Amennyiben csupán elektronikus levélen helyezi el az aláírást az aláírással rendelkező természetes vagy jogi személy, akkor esetleg a spam-ellen­őrzés során úgy értékelheti a szoftver, hogy az e-mail tartalmához hozzányúltak. Az elektronikus aláírás tehát akkor tudja kiváltani azt a jogkövetkezményt, azaz akkor lesz bizonyító ereje az általa aláírt dokumentumnak, ha azt az aláíró eleve a fenti információ birtokában használja. Tehát a csatolt dokumentum aláírása során nem fog szembesülni azzal a problémával, hogy a küldés során az e-aláírás szolgáltatás a dokumentum nem valós változását fogja érzékelni, megfosztva ezzel azt az elektronikusan aláírt jellegétől.Az elektronikus aláírás biztosítja tehát, hogy azonosítható legyen a dokumentum aláírója, és azt a tényt, hogy a dokumentum nem változott az aláírás óta. További szolgáltatásként ún. elektronikus időpecsétet is kaphat a dokumentum, mely igazolja, hogy mikor írták azt alá. Mindezt egy nem elektronikusan aláírt elektronikus levél önmagában nem képes igazolni, hiszen nem egyértelmű, hogy ki küldte azt, gondoljunk csak a kéretlen levelekre, melyeket általában nem az küldött, akinek a nevével visszaélve felhasználták postaládája adatait. Nem egyértelmű, hogy mikor küldte, hiszen ez a számítógép időbeállításától függ, továbbá nem igazolható, hogy milyen tartalommal küldte, az akár át is konvertálódhatott a küldés során (például a táblázatok).Fentieket egyben alátámasztja a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. kormányrendelet, mely 3. §-ában közvetetten ugyan, de egyértelművé teszi, hogy az ajánlatkérőnek biztosítania kell az elektronikus eljárási cselekmények gyakorlása során a dokumentumok megváltoztathatatlanságát, letagadhatatlanságát.A rendelet 3. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az elektronikus cselekmények gyakorlása, az elektronikus árlejtés során különösen a következőket köteles biztosítani:– a kapcsolattartás ajánlatkérő által választott elektronikus eszközei nem eredményezhetik az ajánlattevők megkülönböztetését, nem korlátozhatják a gazdasági szereplők hozzáférését a közbeszerzési eljáráshoz, és működésükben összeegyeztethetőnek kell lenniük az általánosan használt informatikai és elektronikus hírközlési […]