Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2015. július 15-én (184. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3676

[…] nyilatkozni kell arról, hogy milyen módon vonja be a teljesítésbe ezt a szervezetet, amely lehetővé teszi e szervezet szakmai tapasztalatának felhasználását a szerződés teljesítése során.Az I. rendű felperes keresetének a) pontja tekintetében a bíróság osztotta az alperesnek a Kbt. 55. § (5) és (6) bekezdésének értelmezése körében kifejtett álláspontját, mert a Kbt. 55. § (6) bekezdésének b) pontja nem utal vissza az alvállalkozói megjelölésre, mint megfelelő igénybevételi módra, ezért ez a hivatkozás a referenciák bemutatása esetében nem alkalmazható. A Kbt. 55. § (6) bekezdés a) és b) pontja közötti eltérés abban nyilvánul meg, hogy míg az a) pont felhívása esetén az ajánlattevő ténylegesen igénybe veszi az erőforrásokat, addig a b) pont felhívása esetében nem tudja igénybe venni azt, mert a b) pont az alkalmassági követelménynek való megfelelés igazolására korábbi szállítások, szolgáltatások vagy építési beruházások teljesítésének igazolását írja elő, amely teljesítések a múltban valósultak meg. (Ilyennek minősülnek különösen a beszámoló adatai vagy a teljesített szerződéses referenciák.)Erre tekintettel nem elegendő az alvállalkozói igénybevételre történő utalás, hanem az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy konkrétan milyen módon vonja be a teljesítés során ezt a szervezetet, amely nyilatkozatból ki kell tűnnie annak, hogy a megjelölt bevonási mód ténylegesen lehetővé teszi e szervezet múltban megvalósuló teljesítéseiből származó szakmai tapasztalatának felhasználását a jelen teljesítés során.A bíróság álláspontja szerint éppen az I. rendű felperes által felhívott Kbt. 3. §-ában megjelölt kógencia nem teszi lehetővé azt, hogy a Kbt. 55. § (6) bekezdés b) pontja esetében a teljesítésbe való bevonás módjára elegendő legyen az a nyilatkozat, hogy alvállalkozóként vonja be a kapacitást biztosító szervet. Ugyanakkor a Kbt. 55. § (6) bekezdés a) és b)-c) pontok közötti vagylagosság arra vonatkozik, hogy más szervezet kapacitására milyen különböző módokon támaszkodhat az ajánlattevő, tehát vagy ténylegesen igénybe veszi az erőforrásokat, vagy korábbi tapasztalatokhoz kapcsolódó referenciákat szolgáltat az alkalmasság igazolása során, vagy a pénzügyi gazdasági alkalmasságát ott megjelölt módon igazolja. Miután az I. rendű felperes a III.2.3. pontban meghatározott Ml alkalmassági követelmény tekintetében egy korlátolt felelősségű társaság referenciáját (szakmai tapasztalatát) jelölte meg igazolásként, ezért nem utalhatott az igénybevétel módja körében a Kbt. 55. § (6) bekezdés a) pontjában foglaltakra, hanem a b) pontban foglaltak szerint kellett volna konkrétan megjelölve a szakmai tapasztalat tényleges felhasználásának módjáról nyilatkoznia.Az eset azért is érdekes, mert az ajánlatkérő hiánypótlást bocsátott ki, és megpróbálta kezelni a bizonytalanságot, amely abból adódott, hogy az ajánlattevő nem megfelelő módon kívánta igazolni a referencia miatt bevont kapacitást biztosító szervezet létét.Az I. rendű felperes az ajánlatkérő hiánypótlását követően sem jelölte meg azonban egyértelműen és konkrétan, hogy az adott korlátolt felelősségű társaság referenciával igazolt szakmai tapasztalatait teljesítése során ténylegesen milyen módon veszi igénybe, ezért az alperes helyes következtetésre jutott, amikor megállapította, hogy az ajánlatkérő az érvénytelen ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontjának megsértésével minősítette érvényesnek. Ugyanakkor a döntés szerint az alperes helyesen foglalt állást abban a körben is, hogy az alvállalkozó igénybevételére csak az ajánlatban megadottak szerint, az ott megjelölt részben kerülhet sor a szerződés teljesítése során, azonban a felperes a korlátolt felelősségű társaság referenciájára hivatkozva az alkalmassági követelmény igazolásakor az annak való megfelelést csak a szennyvízhálózat építéséhez igazolta. Viszont az alkalmassági követelmények a beszerzés tárgyának egészére kerültek meghatározásra, miután a beszerzés tárgya összetett, az alkalmassági követelményeknek a beszerzés egészére kell teljesülniük. Az I. rendű felperes keresetének b) pontjában foglaltak körében a bíróság rámutatott arra, hogy az alperes nem kizárólag azért találta érvénytelennek az I. rendű felperes által benyújtott ajánlattételt és hiánypótlást, mert az I. rendű felperes csak a szennyvízhálózat építése tekintetében jelölt meg alvállalkozót, de a szennyvíztisztítás tekintetében nem, amire tekintettel nem alkalmazhatja ebben a körben az alvállalkozó referenciáját, hanem azért is érvénytelennek találta, mert a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak az ajánlattevő nem megfelelően tett eleget, az alkalmasság igazolása körében az Ml pont tekintetében a korlátolt felelősségű társaság referenciájára hivatkozott, azonban azt konkrétan nem jelölte meg, hogy a teljesítés során ténylegesen milyen módon hasznosítja a referenciában igazolt munkák elvégzése során szerzett szakmai tapasztalatokat, és ebben az esetben nem elegendő az adott gazdasági társaság alvállalkozói igénybevételére utalni. Az alperes ténylegesen az I. rendű felperes esetében az ajánlatkérő által előírt műszaki-szakmai követelmények alkalmassági igazolásait vizsgálta, ezért irreleváns volt a szennyvíztisztítás körében a gyártó, illetve a forgalmazó státuszának (alvállalkozói-nem alvállalkozói jellegének) tisztázása. Az I. rendű felperes keresetének c) pontja vonatkozásában megállapítható volt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján az, hogy az ajánlatkérő a hiánypótlási felhívásában konkrétan megjelölte, milyen körben kéri az ajánlat pontosítását azzal, hogy az igénybevétel módja körében a Kbt. 55. § (6) bekezdés a), b), c) pontjainak egyértelmű megjelölésével nyilatkozzon. A bíróság álláspontja szerint nem tartozik a közbeszerzési eljárás során a hiánypótlás körébe a jogszabály értelmezésével kapcsolatos felhívás, csupán az ajánlati felhívással összefüggő hiányosságok pótlása. A hiánypótlás nem szolgálhat a Kbt. 55. § (6) bekezdése rendelkezéseinek értelmezésére, csupán az ajánlati felhívásban foglaltak pontosítására. Ezért ismételt hiánypótlásra már a Kbt. 67. § (5) bekezdése alapján nem volt lehetőség, csupán a Kbt. 67. § (1) bekezdésének második fordulata szerint a hiánypótlási nyilatkozat ellentmondásainak tisztázása érdekében felvilágosítás kérésére. Miután az ajánlatkérő hiánypótlási felhívása konkrét és egyértelmű volt, ezért alaptalan az I. rendű felperes hivatkozása, miszerint további hiánypótlásnak lett volna helye, ennek elmaradására tekintettel pedig az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 67. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.Érthető a bíróság álláspontja, hiszen a Kbt. élesen elválasztja az 55. § (6) bekezdés a) és b) pontját, de a döntés olyan szempontból már idejétmúlt, hogy a hiánypótlással kapcsolatban ma már megengedőbb az álláspont. Minden fél érdeke, hogy az ajánlat érvényes legyen, és esetünkben – különösen ha az Európai Unióból származó forrásból finanszírozott a projekt – a nem teljesen egyértelmű hiánypótlási felhívást követően van lehetőség további hiánypótlási felhívást kibocsátani. Tapasztalataink szerint ezt az ellenőrző […]