Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2016. szeptember 7-én (198. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3881

[…] szereplő számára biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, mely a 71. § (3) szerint csak a közbeszerzési dokumentumoknak és a jogszabályok előírásainak való megfelelésre irányulhat. A 71. § (3) bekezdés kifejezetten kitér a 69. § (4)−(5) bekezdéseiben benyújtandó iratokra, azaz az igazolások benyújtására, amelyeket módosítani és kiegészíteni is lehet. Ez alapján akár arra a következtetésre is juthatunk, hogy a bírálat végső szakaszában is bevonható új kapacitást biztosító szervezet.A Kbt. 71. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől felvilágosítást kérni.A (3) bekezdés rendelkezése alapján a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat – ideértve a 69. § (4)–(5) bekezdése szerint benyújtandó dokumentumokat is – módosítani és kiegészíteni is lehet.A Kbt. 71. §-ának (4) bekezdésében azonban azt olvashatjuk, hogy más gazdasági szereplő megnevezésére abban az esetben van lehetőség, amennyiben a bírálat első szakaszában megjelölt kapacitást biztosító szervezet az alábbiakban felsorolt kizáró okok hatálya alatt áll. (Jelen véleményünkben nem térünk ki erre, de problémát okozhat, ha az érintett kizáró okot például nemzeti rezsimben nem írta elő az ajánlatkérő, mégis az alábbiak szerint ki kellene zárni a gazdasági szereplőt az eljárásból.) Az alábbi szabály tehát egyértelműen egy olyan esetet rögzít, amelyben a kapacitást nyújtó szervezet cseréjét hiánypótlás keretében csak kizáró oki meg nem felelés miatt teszi lehetővé. Elvi értelemben erre nemcsak a bírálat első szakaszában van lehetőség, de jellemzően az első szakaszban végez vizsgálatot az ajánlatkérő a kizáró oki megfeleléssel kapcsolatban.A hivatkozott 71. § (4) bekezdése értelmében, ha az ajánlatkérő megállapítja, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely a 62. § (1) bekezdés a)-h), k)-n) és p) pontja szerinti, korábbi eljárásban tanúsított magatartás alapján a j) pontja szerinti vagy – ha az ajánlatkérő előírta – a 63. § szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, a kizáró okkal érintett gazdasági szereplő kizárása mellett hiánypótlás keretében felhívja az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt a kizárt helyett szükség esetén más gazdasági szereplő megnevezésére.Az önkéntes hiánypótlás szabálya kapcsán a törvény 71. §-ának (5) bekezdése pedig rögzíti, hogy amennyiben hiánypótlási határidő van folyamatban, úgy olyan hiányosság is pótolható, amelyre a korábbiakban az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra a gazdasági szereplőket. Ez egyben akár azt is jelentheti, hogy a bírálat bármely szakaszában meg lehet jelenni egy új kapacitást biztosító szervezettel, azonban ennél véleményünk szerint konkrétabb a Kbt. 71. §-ának (4) bekezdése, mely új gazdasági szereplő megnevezését csak adott esetben teszi lehetővé.A törvény 71. §-ának (5) bekezdése szerint, amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására – a (2) bekezdés szerinti felszólításban, illetve értesítésben megjelölt – határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra.A Kbt. 71. §-ának (6) bekezdése szintén foglalkozik új gazdasági szereplő bevonásával, ez azonban értelmezhető összhangban az előzőekben ismertetett 71. § (4) bekezdésével. Eszerint ha az ajánlatkérő hiánypótlás keretében felhívta a figyelmet a kapacitást nyújtó szervezet kizáró okok hatálya alá tartozására, úgy a későbbiekben bevont szervezetre tekintettel újabb hiánypótlást nem kell elrendelni, ha erre vonatkozóan az eljárást megindító felhívásban az ajánlatkérő korlátozta a lehetőségeket.Továbbmenve, a 71. § (6) bekezdés alapján az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve hogy az eljárást megindító felhívásban feltüntette, hogy ilyen esetben nem – vagy csak az általa meghatározott korlátozással – rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható.Elvi értelemben a 71. § (8) bekezdésének szabálya nem ütközne a kapacitást nyújtó szervezet bevonásának lehetőségével, hiszen ez a változás sem az ajánlati árat, sem a sorrendet nem befolyásolja egy eset kivételével, melyre a Kbt. 71. §-ának (9) bekezdése részletesen kitér. Ez a kivételes eset arra utal, amikor a szakember-állományt nem alkalmassági követelmény, hanem értékelési szempont vonatkozásában vizsgálja az ajánlatkérő. A 71. § (9) bekezdése szintén értelmezhető úgy, hogy a bírálat első szakaszában bevont új alkalmasságot igazoló szervezet − amely szakembert is biztosít – cseréje ebben az esetben hatással lenne az értékelési sorrendre, mely a 71. § (8) bekezdésébe ütközik. Ennek megfelelően az esetleges csere a kizáró okok miatt már az ajánlati kötöttség beállása után történhet csak meg,A 71. § (8) bekezdése rendelkezik arról, hogy a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:− nem járhat a 2. § (1)–(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és− az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára, vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre […]