Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben
Kérdés
Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2016. október 12-én (199. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3886
[…] alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely– egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve ha tartozását és az esetleges kamatot és bírságot az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásának időpontjáig megfizette, vagy ezek megfizetésére halasztást kapott;– tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja alapján, vagy az adott közbeszerzési eljárásban releváns módon c) vagy g) pontja alapján a bíróság jogerős ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, vagy ha az ajánlattevő tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerősen korlátozta.Azon kizáró okok, melyek alól enged öntisztázást az új szabályozás, minden más kizáró okra vonatkoznak. Tehát esetünkben a 63. § (1) bekezdés a) pontjában jelzett kizáró ok alól elvileg történhet öntisztázás. De legyen szó bűncselekmény elkövetéséről, csődeljárásról, közbeszerzési eljárásokban való részvételtől való eltiltásról, hamis adatszolgáltatásról, közbeszerzési eljárás jogtalan befolyásolásáról, offshore-tulajdonosról, bevándorolt jogszerűtlen foglalkoztatásáról, összeférhetetlenségről vagy kartellről, minden egyéb alól lehetőség van öntisztázásra.Az öntisztázásra az alábbi előírások vonatkoznak:– a 62. § (1) bekezdés b) és f) pontjában említett kizáró okok kivételével bármely egyéb kizáró ok fennállása ellenére az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból, amennyiben a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti – vagy bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság a 188. § (5) bekezdése szerinti – jogerős határozata kimondta, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően olyan intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát;– ha a Közbeszerzési Hatóság a 188. § (4) bekezdése szerinti – vagy bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság a 188. § (5) bekezdése szerinti – jogerős határozata kimondja az adott kizáró ok hatálya alatt álló gazdasági szereplő megbízhatóságát, az ajánlatkérő mérlegelés nélkül köteles azt elfogadni. A jogerős határozatot a gazdasági szereplő az egységes európai közbeszerzési dokumentummal egyidejűleg köteles benyújtani – Kbt. 64. §-ának (1) és (2) bekezdése.Egy esetleges munkaügyi bírság esetében tehát igazolni kell a gazdasági szereplő megbízhatóságát, valamint bemutatni azokat az intézkedéseket, melyeket a Hatósághoz benyújtott öntisztázásra vonatkozó kérelem kezdeményezését megelőzően tett a gazdasági szereplő annak érdekében, hogy több hasonló eset ne forduljon elő működése során.Az öntisztázás mind az ajánlattevő, mind a részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő esetében releváns. Hiszen a kizáró oki alkalmasság igazolása mellett az ajánlatkérő és a részvételre jelentkező esetében az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetnek csak nyilatkoznia kell, míg az alvállalkozók vonatkozásában az ajánlatkérőnek kell nyilatkoznia az általa közvetlenül bevont alvállalkozóról a kizáró okok vonatkozásában. Amennyiben a Hatóság öntisztázza az érintettet, úgy a későbbiekben a kizáró ok fennállása ellenére sem zárható ki az érintett gazdasági szereplő az eljárásból vagy a teljesítésből.A Hatóság az öntisztázásra irányuló eljárásban azt vizsgálja, hogy az érintett gazdasági szereplő az ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtását megelőzően milyen intézkedéseket hozott, amelyek a kizáró ok fennállásának ellenére kellőképpen igazolják a megbízhatóságát.Az ajánlatkérőnek gyakorlatilag nincs mérlegelési lehetősége, tehát egyértelműen köteles elfogadni a Hatóság döntését mérlegelés nélkül.Az öntisztázás módja, hogy a jogerős hatósági határozatot a gazdasági szereplő az egységes európai közbeszerzési dokumentummal egyidejűleg köteles benyújtani. A Közbeszerzési Hatóság egyben közzéteszi a honlapján a sikeres öntisztázásokat is, mely öntisztázások számossága folyamatosan nő. A sikertelen eljárásokat, kezdeményezéseket nem hozza nyilvánosságra a Hatóság.Ez idáig egy munkavédelmi bírsággal kapcsolatos sikeres öntisztázás volt hazánkban, ennek rövid összefoglalóját – amely véleményünk szerint gyakorlati segítséget nyújthat a kérdésben szereplő kizáró ok megvalósulása esetén az öntisztázás folyamatában – az alábbiak szerint közöljük. A részletes határozat a www.kozbeszerzes.hu portálon, a Megbízhatósági Határozatok között érhető el.Case 1: STRABAG Property and Facility Services1.1 Kizáró okKérelmező munkavállalója 2015. május 7-én a munkáltató telephelyén végzett villamos karbantartási tevékenység közben munkabalesetet szenvedett. A balesetet kiváltó okokat a kérelmező a jogszabályi előírásoknak megfelelően kivizsgálta. A Munkavédelmi Hatóság a tényállás tisztázása céljából helyszíni szemlét tartott, melynek eredményeként munkavédelmi bírságot szabott ki. A bírságösszeg meghatározása során a Munkavédelmi Hatóság bírságcsökkentő körülményként értékelte a kérelmezőnek a tényállás feltárását segítő magatartását, valamint azt, hogy a veszélyeztetés megvalósulásában, illetve a munkabaleset bekövetkezésében a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott.Ennek megfelelően kérelmező a – kérdésben is érintett – Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontjának hatálya alatt állt.1.2. Megbízhatóság igazolásaKérelmező a következőkkel igazolta megbízhatóságát:a) OktatásokKérelmező a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés biztosítása céljából részletes Munkavédelmi Szabályzattal rendelkezik, amely külön fejezetben […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*