Elektronikus úton történő kapcsolattartás módjának értelmezése
Kérdés
Jól gondolom-e, hogy csak a kötelezettségvállalásra alkalmas ajánlattevői nyilatkozatok, igazolások megküldésére vonatkozik a Kbt. 41. §-ának (4) bekezdése, miszerint a nyilatkozatok, igazolások kizárólag fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott formában továbbíthatók elektronikusan? [257/2007. kormányrendelet 6. §; 13/2005. IHM rend. 2. §-ának e) pontja, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése.] Az egyszerű másolati példányban is elfogadható dokumentumokra ez nem vonatkozik. Értelmezésem szerint az ajánlatkérő által kiküldött dokumentumokra szintén nem vonatkozhat, hiszen azok nem minősülnek nyilatkozatnak. Megfelelő ez az értelmezés?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2017. január 11-én (202. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3931
[…] napjától hatályos szövege – alapján a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat benyújtható – ahol a közbeszerzési törvény, vagy a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály eltérően nem rendelkezik – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott vagy a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt formában.A (6) bekezdés szerint a közbeszerzési eljárásban az eljárási cselekmények elektronikusan is gyakorolhatók. Az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlásának módjáról külön kormányrendelet rendelkezik, amely e törvény rendelkezéseitől az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlása miatt szükséges mértékben eltérhet.Az írásbeliség elektronikus formában történő biztosításának feltétele a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás biztosítása, mely független attól, hogy kötelezettségvállalás, vagy kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérdés a kommunikáció tartalma. A 41. § kétségtelenül bizonytalanul fogalmaz akkor, amikor nyilatkozattételnek minősíti a kapcsolattartást önmagában, azonban a közbeszerzésben az ajánlatkérő és a gazdasági szereplő közötti kommunikáció az eljárási cselekmények lefolytatása során valósul meg (kiegészítő tájékoztatáskérés, kiegészítő tájékoztatás nyújtása, ajánlattétel, hiánypótlási felhívás, hiánypótlás stb.). A nyilatkozattétel tehát nem szűkíthető le kötelezettségvállalásra, azaz a vonatkozó rendelkezés – tartalomtól függetlenül – a közbeszerzési eljárási cselekmények során megvalósuló kommunikáció formájára utal. Ennek megfelelően tehát az írásbeliség követelménye nemcsak a kötelezettségvállalás, hanem minden, a két fél közötti, […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2017. január 11-én (202. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3931
[…] napjától hatályos szövege – alapján a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat benyújtható – ahol a közbeszerzési törvény, vagy a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály eltérően nem rendelkezik – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott vagy a törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus dokumentumba foglalt formában.A (6) bekezdés szerint a közbeszerzési eljárásban az eljárási cselekmények elektronikusan is gyakorolhatók. Az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlásának módjáról külön kormányrendelet rendelkezik, amely e törvény rendelkezéseitől az eljárási cselekmények elektronikus gyakorlása miatt szükséges mértékben eltérhet.Az írásbeliség elektronikus formában történő biztosításának feltétele a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírás biztosítása, mely független attól, hogy kötelezettségvállalás, vagy kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérdés a kommunikáció tartalma. A 41. § kétségtelenül bizonytalanul fogalmaz akkor, amikor nyilatkozattételnek minősíti a kapcsolattartást önmagában, azonban a közbeszerzésben az ajánlatkérő és a gazdasági szereplő közötti kommunikáció az eljárási cselekmények lefolytatása során valósul meg (kiegészítő tájékoztatáskérés, kiegészítő tájékoztatás nyújtása, ajánlattétel, hiánypótlási felhívás, hiánypótlás stb.). A nyilatkozattétel tehát nem szűkíthető le kötelezettségvállalásra, azaz a vonatkozó rendelkezés – tartalomtól függetlenül – a közbeszerzési eljárási cselekmények során megvalósuló kommunikáció formájára utal. Ennek megfelelően tehát az írásbeliség követelménye nemcsak a kötelezettségvállalás, hanem minden, a két fél közötti, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
