Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2018. szeptember 12-én (222. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4242

[…] elektronikus kommunikáció alkalmazása olyan különleges irodai berendezést igényelne az ajánlatkérő részéről, amely általában nem áll az ajánlatkérők rendelkezésére;– az ajánlatkérő olyan fizikai vagy méretarányos modellek benyújtását írja elő, amelyek elektronikus úton nem továbbíthatók (a beadandó modell vonatkozásában);– az EKR üzemeltetője által – a honlapján – közzétett tájékoztatás alapján az EKR részben vagy egészében tartósan nem tudja biztosítani a Kbt.-nek és végrehajtási rendeleteinek megfelelő eljárást; vagy– az EKR több napon keresztül fennálló üzemzavara [22. § (2) bekezdés] miatt a Kbt. 98. § (2) bekezdés e) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás a rendkívüli helyzet által megkívánt idő alatt nem lenne megvalósítható – a)-f) pontok.Az a)-d) pontok esetében olyan technikai oka van az EKR megkerülésének, ami miatt eleve nincs lehetőség az utólagos feltöltésre sem a technikai problémával érintett dokumentumok vonatkozásában. Erre utal a kormányrendelet 3. §-ának (2) bekezdése, mely szerint azonban minden más eljárási dokumentumot fel kell tölteni az eljárás során, tehát a kommunikációs cselekmények a hirdetmény közzétételétől az összegezés eljuttatásáig az EKR-ben kell, hogy készüljenek, feltöltésre kerüljenek.A fentiekben hivatkozott 3. § (2) bekezdésének rendelkezése a következők szerint szól: az ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálásáról készített összegezésben fel kell tüntetnie, hogy milyen okból volt szükséges az elektronikus úttól eltérő kommunikáció használata. Az elektronikus úton történő kapcsolattartás mellőzése kizárólag azon dokumentumok, illetve az ajánlat azon része tekintetében megengedett, amelynek vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti okok fennállnak. Az elektronikus úton történő kommunikáció mellőzése az (1) bekezdés szerinti indokok alapján nem alkalmazható az ajánlat benyújtásakor a felolvasólap tartalmát képező adattartalomra, kivéve, ha az (1) bekezdés e)-f) pontja alapján az ajánlatok benyújtása egészében papíralapon történik.A 3. § (1) bekezdésének e) és f) pontjai azonban olyan esetekről szólnak, amelyek valamilyen üzemeltetési problémából, üzemzavarból adódnak, melynek hiányában az EKR-ben le lehetne bonyolítani az eljárást. Erre utal a 3. § (3) bekezdése, mely esetben az eredményről szóló tájékoztató közzétételét az a) pont szerint vagy az EKR-ben, vagy egyéb módon szükséges nyilvánosan közzétenni. Továbbá a Kbt. 43. § (1) bekezdés a)-f) pontjainak megfelelően az EKR-ben az EKR kormányrendelet 3. § (3) és (4) bekezdései szerint. Ez utóbbi esetben pontatlan a megfogalmazás, hiszen pontosan úgy kell a közzétételt intézni, ahogyan azt az EKR. kormányrendelet 7. §-ának (3)–(4) bekezdései előírják, melyek vegyesen teszik szükségessé az EKR-ben és a CORE-ban (szerződéstár) való közzétételt. A statisztikai célú adatrögzítést is el kell végezni az EKR kormányrendelet 8. §-a szerint, valamint amennyiben erre nem, vagy csak részben nyílt lehetőség, úgy az eljárás teljes iratanyagát rögzíteni kell.A kormányrendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján, ha az elektronikus úton történő kommunikáció mellőzését az (1) bekezdés e)-f) pontja indokolja, az ajánlatkérő ez esetekben is köteles– a Kbt. 37. § (1) bekezdés h) pontja szerinti eljárás eredményéről szóló tájékoztatóra vonatkozó űrlapot az EKR-ben kitölteni, és – amennyiben az a hirdetmény feladásának időpontjában lehetséges – az EKR-en keresztül, vagy – ha az üzemzavar [22. § (2) bekezdés] miatt nem lehetséges – a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi […]