Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2019. június 19-én (231. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4357

[…] hiányt tartalmazó nyilatkozatot az ajánlatkérő nem tekinthet nem létezőnek. Ilyen esetben azt kell megvizsgálni, hogy a hiba, hiány felvilágosításkéréssel, hiánypótlással jogszerűen orvosolható-e. Amennyiben a hibás ajánlat a hiánypótlás jogintézményének jogszerű alkalmazásával érvényessé tehető, abban az esetben az ajánlatkérő a Kbt. 71. § (1) bekezdésében előírtakra tekintettel köteles biztosítani az ajánlattevő számára a hiánypótlás lehetőségét. A jelen esetben a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlat hibája, a nyilatkozat hiányos tartalma hiánypótlással kiküszöbölhető, az ajánlatkérő jogsértően nem biztosította a hiánypótlás lehetőségét a kérelmező számára."Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 11. §-a ugyan utal a dokumentum nemmegfelelőségére, de nem tartalmi okból, hanem kifejezetten informatikai okból. Mivel a dokumentum olvasható volt, így a kormányrendelet 11. § (2) bekezdésének alkalmazása nem volt releváns ebben az esetben. Az aláírás ugyanis nem nem volt olvasható, hanem egyszerűen hiányzott a nyilatkozatról, mely pótolható hiányosság lett volna.A kormányrendelet 11. §-ának (2) bekezdése alapján, amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az ajánlatkérő számára olvasható, illetve megjeleníthető, az ajánlatkérő – ha azt nem tartja szükségesnek – nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt, és úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek, és az ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be, és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni.Fentiek szerint a Döntőbizottság rögzítette, hogy a kérelmező tévesen hivatkozott az EKR-rendelet 11. §-ának (2) bekezdésére. Jelen esetben nem az volt a hiba, hogy az EKR-ben csatolt dokumentum bár nem felel meg az előírt informatikai jellemzőknek, de olvasható, emiatt hiánypótlás nem szükséges.Hasonlóképpen tévesen hivatkozott a kérelmező az EKR-rendelet 13. §-ának (1) bekezdésében előírtakra is, figyelemmel arra, hogy a jelen esetben technikailag nem elektronikus úton tett nyilatkozatról, hanem elektronikus formátumban benyújtott dokumentumról van szó. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a nyilatkozat tartalmi kelléke a szakember aláírása is. Jelen esetben tehát a nyilatkozat hiányos volt.Érdekes a kormányrendelet 13. §-ának (1) bekezdésére utalás, ami azt mutatja, hogy az ajánlatkérő összekeverte az EKR-ben elektronikusan tett nyilatkozat (template kitöltése) eljárási cselekményt, valamint az elektronikus formában feltöltött, benyújtott dokumentumot.A kormányrendelet 13. §-ának (1) bekezdése értelmében az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy – az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében – a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez […]