Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2019. augusztus 7-én (233. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4379

[…] mértékét, várhatón nem nyújtja be a kérdéses dokumentumokat. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy ezzel az érintett ajánlattevő hamis adatszolgáltatást kockáztat, mindenesetre van arra matematikai esély, hogy nem nyújtja be, vagy nem megfelelően nyújtja be ajánlatát az első helyezett, így megnyílik a lehetőség a második helyezettel a szerződés megkötésére. Attól, hogy az ajánlatkérő elbírálja azt az ajánlattevőt, amely fedezet felett adott ajánlatot, az ajánlatkérő még nem köteles pótfedezetet biztosítani, hanem fedezethiány miatt eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást. Az eredménytelenség oka lehet az első érvényes ajánlat fedezet feletti mértéke, amelyre a Kbt. 75. § (2) bekezdésének b) pontja is utal. A fedezet összegének igazolása mellett a 75. § nem tér ki a második helyezettre – helyesen –, hiszen a fedezet mértéke csak a nyerő helyzetben lévő ajánlattevő esetében releváns.A Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha (...)– a – (4) bekezdésben foglaltak szerint igazolható – rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel; (...) – b) pont.A (4) bekezdés szerint a (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az ajánlatkérő az ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adattal igazolhatja a rendelkezésre álló fedezet összegét. Ha a 41/C. § (1) bekezdésben foglalt valamely ok miatt az ajánlatok bontására nem az EKR-ben kerül sor, az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetmény feladásakor az elektronikus hirdetménykezelő rendszerben (kérelem) rögzített adattal, vagy a közbeszerzési eljárás során dokumentált, legkésőbb a végleges ajánlatok bontása […]