Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2020. május 13-án (242. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4511

[…] információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.Amennyiben az általánosságokon túl az ajánlattevő arra utal, hogy például az ajánlat kialakításakor az egyes költségtípusok mellett számára értéket képez az a forma, ahogyan az egyes tevékenységeket összehangolta, melynek során anyagi, technikai, szellemi ráfordítások mellett saját know-how-ját is védeni szeretné, abban az esetben akár még tartalommal is megtöltheti indokolását. Ha azonban csupán arra utal, hogy az aránytalan gazdasági sérelem nem például üzleti értelemben vett pénzügyi sérelmet, piacvesztést jelent, hanem valamely egyéb ráfordítást igényel részéről ennek elhárítása, ezzel valójában a sérelem okát nem írta le, csak annak gazdasági következményeit. Ebben a formában ez az érvrendszer nem lesz elegendő. A közbeszerzési törvény 44. §-ának (4) bekezdése külön utal a hiánypótlási kötelezettségre, mellyel az ajánlatkérő köteles élni. Eszerint, ha a gazdasági szereplő meghatározott információk, adatok üzleti titokká nyilvánítása során az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat nem tartotta be, az ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására.Ezt egészíti ki a Kbt. 73. § (1) bekezdésének fa) pontja, amely a hiánypótlási felhívásról mint egyszeri felhívásról szól, továbbá az fb) pontja, mely szerint az általánosságban megfogalmazott indokolás a hiánypótlást követően is érvénytelenséget eredményez.A fentiekben hivatkozott rendelkezés értelmében az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha– valamely adatot a 44. § (2)–(3) bekezdésébe ütköző módon minősít üzleti titoknak, és ezt az ajánlatkérő […]