Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2021. augusztus 4-én (257. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4752

[…] (7b) bekezdése, ami egyes esetekben kötelező százalékos mértéket jelent. Ezek az esetek jellemzően mellőzéssel, semmisséggel kapcsolatosak, és akár egymásra is épülhetnek. Kumuláltan kell például számolni, amennyiben a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése történt, és amennyiben az eredeti állapot nem állítható helyre, úgy maximum 15+15% bírság alkalmazható. Mérlegelés lehetőségét itt is fenntartja a jogszabály, ezért csak a maximumérték került meghatározásra.A fentiekben és a Kbt. 165. § (7a) bekezdésében hivatkozott rendelkezések szerint:–a (6) bekezdésben meghatározott bírság összege – a (11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a közbeszerzési eljárás becsült értékének, illetve részajánlattétel esetén a jogorvoslattal érintett rész értékének, a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése esetén a szerződés értékének legfeljebb 15%-a;–a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megállapítása esetén, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapítja, hogy a szerződés a 137. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállására tekintettel nem semmis, a (6)–(7) bekezdésben foglaltakon túl további bírságot szab ki, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés értékének 15%-a;–a 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés megállapítása esetén, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság megállapítja, hogy az eredeti állapot helyreállítása a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében nem lesz lehetséges, a (6)–(7) bekezdésben foglaltakon túl további bírságot szab ki, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés értékének 15%-a.Érdekes részletszabály, mely szerint van olyan eset, amikor nem szabhat ki a jogorvoslati fórum bírságot, jelesül amennyiben kifejezetten a folyamatba épített ellenőrzést végző szerv előírásának teljesítése vezetett a jogsértéshez. Ennek igen nagy a jelentősége azokban az esetekben, amikor uniós forrás költése során az ún. pénzügyi sérelem elkerülése érdekében kerül előírásra olyan eljárási cselekmény, mely esetlegesen közbeszerzési jogsértést eredményez. Így az ajánlatkérő ugyan ellentmondásos helyzetbe kerül, de bírság kiszabását nem kockáztatja.A Kbt. 165. § (7c) bekezdése alapján nem szab ki bírságot a Közbeszerzési Döntőbizottság olyan esetben, amikor az ajánlatkérő a jogorvoslat tárgyává tett cselekményt a jogszabályban foglaltak szerint folyamatba épített ellenőrzést végző szervnek az érintett eljárásban adott előírása alapján teljesítette.Érdemes egy példán keresztül áttekinteni, hogy a mérlegelés során milyen szempontokat vett figyelembe a jogorvoslati fórum egy […]