Szerződésmódosítás jogszerűsége előzetes nyilatkozattól eltérő előlegigény esetén
Kérdés
Jogszerű-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés módosítása arra figyelemmel, hogy a nyertes ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez anyagot szállító külföldi piaci szereplő – előzetes nyilatkozatától eltérően – előlegre tart igényt, és ezt a nyertes ajánlattevő (teljes egészében) nem képes finanszírozni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2022. június 15-én (267. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4925
[…] változtatja meg. Jelen esetre nézve ez azért teljesül, mert a nyertes ajánlattevő időben korábban hozzájut az ellenérték 50%-ához anélkül, hogy az ajánlatkérő különösebb feltételt szabna számára. A Kbt. 141. § (6) bekezdés b) pontja értelmében az ilyen szerződésmódosítás mindenképpen lényegesnek minősül. A következő lépés annak vizsgálata, hogy vajon a kérdésben körülírt szerződésmódosítással szemben teljesülnek-e a megengedhetőségnek a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjában tételesen rögzített feltételei. Kérdés tehát, hogy olyan körülmények tették-e szükségessé a módosítást, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre, a módosítást követően változatlan-e a szerződés általános jellege, továbbá hogy az ellenérték növekedése az eredeti szerződés értékének 50%-át meg nem haladó mértékű-e. A kérdésben körülírt tényállás alapján megállapítható, hogy a felek kizárólag az ellenérték kifizetésének feltétele tekintetében módosították a szerződésüket, így az utolsó két megengedhetőségi követelménynek nincs jelentősége, mert az ellenérték egyösszegű kifizetése helyett az 50%-os előleg alkalmazása önmagában nem változtatta meg a szerződés általános jellegét, és a szerződésmódosítás nem irányult az ellenérték növelésére. Innentől már csak azt kell megítélni, hogy a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjának ca) alpontjában írt feltétel teljesül-e. E jogszabályhely szerint az ajánlatkérőnek a szerződésmódosítás jogszerűsége alátámasztására egyrészt olyan körülményeket kell igazolnia, amelyek szükségessé teszik a szerződésmódosítást, másrészt pedig ezeknek a körülményeknek előre nem láthatóknak kell lenniük, feltételezve természetesen az ajánlatkérő kellő gondossággal történő eljárását. A következetes döntőbizottsági és bírói gyakorlat tükrében a Kbt. 141. § (4) bekezdés ca) alpont szerinti előre nem láthatóság a szerződés megkötésének időpontjára, illetve a szerződést megelőző előkészítési szakaszra vonatkoztatható, ezért a szerződésmódosítás jogszerűségének vizsgálata során nem hagyható figyelmen kívül, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás előkészítése során a kellő gondosságot tanúsította-e. Az előrenemláthatóság követelménye alapvetően akkor valósul meg, ha a szerződés módosítását indokoló körülmény jövőbeli bekövetkezéséről az ajánlatkérőnek nem […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2022. június 15-én (267. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4925
[…] változtatja meg. Jelen esetre nézve ez azért teljesül, mert a nyertes ajánlattevő időben korábban hozzájut az ellenérték 50%-ához anélkül, hogy az ajánlatkérő különösebb feltételt szabna számára. A Kbt. 141. § (6) bekezdés b) pontja értelmében az ilyen szerződésmódosítás mindenképpen lényegesnek minősül. A következő lépés annak vizsgálata, hogy vajon a kérdésben körülírt szerződésmódosítással szemben teljesülnek-e a megengedhetőségnek a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjában tételesen rögzített feltételei. Kérdés tehát, hogy olyan körülmények tették-e szükségessé a módosítást, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre, a módosítást követően változatlan-e a szerződés általános jellege, továbbá hogy az ellenérték növekedése az eredeti szerződés értékének 50%-át meg nem haladó mértékű-e. A kérdésben körülírt tényállás alapján megállapítható, hogy a felek kizárólag az ellenérték kifizetésének feltétele tekintetében módosították a szerződésüket, így az utolsó két megengedhetőségi követelménynek nincs jelentősége, mert az ellenérték egyösszegű kifizetése helyett az 50%-os előleg alkalmazása önmagában nem változtatta meg a szerződés általános jellegét, és a szerződésmódosítás nem irányult az ellenérték növelésére. Innentől már csak azt kell megítélni, hogy a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjának ca) alpontjában írt feltétel teljesül-e. E jogszabályhely szerint az ajánlatkérőnek a szerződésmódosítás jogszerűsége alátámasztására egyrészt olyan körülményeket kell igazolnia, amelyek szükségessé teszik a szerződésmódosítást, másrészt pedig ezeknek a körülményeknek előre nem láthatóknak kell lenniük, feltételezve természetesen az ajánlatkérő kellő gondossággal történő eljárását. A következetes döntőbizottsági és bírói gyakorlat tükrében a Kbt. 141. § (4) bekezdés ca) alpont szerinti előre nem láthatóság a szerződés megkötésének időpontjára, illetve a szerződést megelőző előkészítési szakaszra vonatkoztatható, ezért a szerződésmódosítás jogszerűségének vizsgálata során nem hagyható figyelmen kívül, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás előkészítése során a kellő gondosságot tanúsította-e. Az előrenemláthatóság követelménye alapvetően akkor valósul meg, ha a szerződés módosítását indokoló körülmény jövőbeli bekövetkezéséről az ajánlatkérőnek nem […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
