Feltételes közbeszerzés – felfüggesztett hatálybalépés
Kérdés
Önök szerint, ha feltételes közbeszerzést folytatunk le, akkor minden esetben elő kell írni a szerződésben a felfüggesztett hatálybalépést?
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2023. július 12-én (280. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5145
[…] ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek tekintheti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja. A közbeszerzés feltételességét tehát az adja, hogy bekövetkezhet egy olyan konkrétan meghatározott "jövőbeli esemény", amely miatt a közbeszerzési folyamatnak nem kell elérnie a szerződéskötésig, amikor is a szerződés valószínűsíthetően teljesítés nélkül megszűnne, hanem a közbeszerzési eljárás már a bírálati szakasz cselekményeinek elvégzése nélkül lezárulhat az eljárás eredménytelenné nyilvánításával.A Kbt. 135. § (12) bekezdése egy további kisegítő szabályt tartalmaz. Ez alapján az ajánlatkérő jogosult arra is, hogy feltételes közbeszerzés esetén az eljárást megindító felhívásban megjelölt azon feltételt, amelytől a közbeszerzés eredményességét függővé tette, a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatálybalépését felfüggesztő feltételként is kikösse. A felfüggesztett hatálybalépés a Ptk. szabályain alapul. A Ptk. 6:116. § (1) bekezdés szerint, ha a szerződés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeli eseménytől tették függővé, a szerződés hatálya a feltétel bekövetkeztével áll be, azaz a szerződés teljesítése nem kezdődhet meg a felfüggesztés időtartama alatt. A szerződő felek várakoznak a feltétel bekövetkezésére. Míg a Kbt. 53. § (5)–(6) bekezdése szerinti jövőbeli esemény bekövetkezése a közbeszerzési eljárás eredménytelenséghez vezet, addig a felfüggesztő feltételként meghatározott jövőbeli esemény a szerződés hatálybalépését és így a teljesítést teszi lehetővé.A Kbt. 135. § (12) bekezdése egyrészt feloldja az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő Kbt.-n alapuló szerződés teljesítésére vonatkozó kötelezettségét, hiszen a Ptk. szabályai alapján a szerződés hatálybalépésére nem kerül sor, és ezáltal a teljesítés sem kezdődik meg. Másrészt jelentősen megnöveli a közbeszerzés megvalósításának az esélyét azáltal, hogy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő eljuthatnak a szerződéskötésig annak ellenére, hogy az eljárást megindító felhívás tartalmaz egy olyan feltételt, amelytől az egész közbeszerzés sikeressége függ, ugyanakkor nem kezdik meg a teljesítést, esetleges költségek felmerülését, elszámolási vitát vagy esetleges szerződés ellehetetlenülést kockáztatva.A Kbt. 53. § (5)–(6) bekezdései, a Kbt. 135. § (12) bekezdése, illetve a Kbt. 131. § (9) bekezdése együtt egy folyamatot vázol fel, és a "jövőbeli feltétel" bekövetkezésének idejétől függően megteremti a helyzet jogszerű megoldását: a bírálati szakaszban bekövetkezett feltétel következménye (avagy lehetősége) a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítása, az összegezés megküldését követően és a szerződéskötést megelőzően a szerződéskötéstől való elállás a lehetséges megoldás, a felfüggesztett hatálybalépés alkalmazása esetén a szerződéses kötelezettségek teljesítése nem kezdődik meg. A felfüggesztett hatálybalépés […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*