Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2023. december 13-án (285. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5218

[…] ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárásban az értékelési cselekményeket és a bírálati cselekményeket el kell végeznie. Ezt követően mérlegelheti, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlati ára, vagy annak valamelyik összetevője súlyosan sérti a közpénzfelhasználásra vonatkozó alapelvet. Másik lényeges körülmény, hogy ez a vizsgálat, ellentétben az aránytalanul alacsony árral, nem az ajánlat érvényességével összefüggő döntéshez kapcsolódik, hanem a közbeszerzési eljárás eredményességéhez.A Kbt. azonban azt is előírja, hogy az ajánlatkérő az eredménytelenné nyilvánítás előtt köteles lehetőséget biztosítani a legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlatevőnek a bizonyításra. A Kbt. 75. § (7) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a közbeszerzési eljárás eredménytelenségére vonatkozó döntést megelőzően felvilágosításkéréssel kell élni az ajánlattevő felé: azaz jelen esetben nem az esetlegesen logikusabbnak tűnő, Kbt. 72. § szerinti árindokolás eljárási cselekményt, hanem a Kbt. 71. § szerinti felvilágosításkérés eljárási cselekményt kell alkalmazni. Ez azt is jelenti, hogy az árindokoláshoz kapcsolódó eljárási szabályokat sem kell (avagy lehet) figyelembe venni, így pl. hogy csak értékelés alá eső értéket vizsgálhat az ajánlatkérő, vagy a más ajánlattevőktől tájékoztatáskérés lehetőségét, illetve az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 25. § rendelkezései sem alkalmazhatóak.A felvilágításkérés kötelező tartalmi eleme, hogy az ajánlatkérőnek közölnie kell, hogy a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítására vonatkozó döntés meghozatalát tervezi, ismertetnie kell ennek okait, legalább […]