Második helyezett választásának lehetősége
Kérdés
Ha az ajánlatkérő a túl magas árat megajánló ajánlattevő ajánlatára vonatkozó indokolást nem akarja elfogadni, akkor lehetséges az értékelési szempont szerint soron következő ajánlattevőt kihirdetni nyertes ajánlattevőként?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2024. január 10-én (286. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5234
[…] lehetőségét biztosítja, amely egyúttal azt is jelenti, hogy az ajánlatkérő úgy is dönthet, hogy nem nyilvánítja eredménytelenné a közbeszerzési eljárást, hanem az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevőt hirdeti ki a közbeszerzési eljárás nyertesének.A Kbt. nem teszi lehetővé, hogy amennyiben az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő kötelező felvilágosításkérésre adott válasza az ajánlatban megadott árra vagy annak valamely összetevőjére nem fogadható el, akkor az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása mellett az értékelés alapján soron következő legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő megjelölhető legyen a közbeszerzési eljárás nyertesének.Felmerülhet a kérdés, hogy az "egyéb okból" történő érvénytelenné nyilvánítás vajon alkalmazható-e, kell-e alkalmazni jelen esetben. Álláspontunk szerint, mivel a Kbt. nem kapcsolja össze a felvilágosítás sikertelenségét az ajánlat érvényességével, az ajánlat érvényes marad ugyan, de a közbeszerzési eljárás – az ajánlatkérő döntésétől függően – eredménytelen lesz.Ugyanakkor valóban elgondolkodtató, hogy az eredménytelenségi ok azon fordulatát, miszerint "az értékelés szerint legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő" ajánlatát kell vizsgálni, hogyan kell értelmezni; nevezetesen a felvilágosításkérés és eredménytelenségre vonatkozó döntés az eljárási cselekmények sorában hol helyezkedik el. Az ún. fordított bírálat esetén az ajánlatkérő először az értékelési sorrendet állítja fel, azaz az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő már ekkor ismertté válik számára. Elvileg ekkor már elvégezhetőek lennének a felvilágosításkérés és az eredménytelenné nyilvánítás cselekmények. Vagy a jogalkotó arra gondolt, hogy az ajánlatkérő először végezze el valamennyi eljárási cselekményt, akár az ún. "egyenes", akár a "fordított" bírálat, az egylépcsős és kétlépcsős bírálat folyamatával. Ez viszont egyúttal azt is jelentheti, […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2024. január 10-én (286. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5234
[…] lehetőségét biztosítja, amely egyúttal azt is jelenti, hogy az ajánlatkérő úgy is dönthet, hogy nem nyilvánítja eredménytelenné a közbeszerzési eljárást, hanem az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevőt hirdeti ki a közbeszerzési eljárás nyertesének.A Kbt. nem teszi lehetővé, hogy amennyiben az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő kötelező felvilágosításkérésre adott válasza az ajánlatban megadott árra vagy annak valamely összetevőjére nem fogadható el, akkor az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása mellett az értékelés alapján soron következő legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő megjelölhető legyen a közbeszerzési eljárás nyertesének.Felmerülhet a kérdés, hogy az "egyéb okból" történő érvénytelenné nyilvánítás vajon alkalmazható-e, kell-e alkalmazni jelen esetben. Álláspontunk szerint, mivel a Kbt. nem kapcsolja össze a felvilágosítás sikertelenségét az ajánlat érvényességével, az ajánlat érvényes marad ugyan, de a közbeszerzési eljárás – az ajánlatkérő döntésétől függően – eredménytelen lesz.Ugyanakkor valóban elgondolkodtató, hogy az eredménytelenségi ok azon fordulatát, miszerint "az értékelés szerint legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő" ajánlatát kell vizsgálni, hogyan kell értelmezni; nevezetesen a felvilágosításkérés és eredménytelenségre vonatkozó döntés az eljárási cselekmények sorában hol helyezkedik el. Az ún. fordított bírálat esetén az ajánlatkérő először az értékelési sorrendet állítja fel, azaz az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő már ekkor ismertté válik számára. Elvileg ekkor már elvégezhetőek lennének a felvilágosításkérés és az eredménytelenné nyilvánítás cselekmények. Vagy a jogalkotó arra gondolt, hogy az ajánlatkérő először végezze el valamennyi eljárási cselekményt, akár az ún. "egyenes", akár a "fordított" bírálat, az egylépcsős és kétlépcsős bírálat folyamatával. Ez viszont egyúttal azt is jelentheti, […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
