Megszűnt szerződés
Kérdés
Közbeszerzésben ütemezett szállítási szerződést kötöttünk, amelyben meghatároztuk, hogy a szerződés három évre jön létre, 2021. január 1-től 2024. január 31-ig. A szállító mindig pontosan és szerződésszerűen teljesített, azonban az utolsó teljesítéssel megcsúszott. Azt kérte, hogy hosszabbítsuk meg a szerződést 2024. március 31-ig, mert a hosszabbítás alatt már képes a teljesítésre. Mi úgy tudjuk, hogy a szerződés megszűnt, emiatt már nem lehet módosítani, így a szállító nem is tud teljesíteni. Mit tehetünk ilyen esetben?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2024. február 7-én (287. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5254
[…] teljesítési késedelem van, és a késedelem jogkövetkezményei állnak be a Ptk. 6:153 §-a szerint. Ez esetben a szerződés nem szűnik meg, illetve nem veszti hatályát, mert a jogosult– követelheti a teljesítést, és a teljesítésre póthatáridőt tűzhet ki,– vagy elállhat a szerződéstől, ha a késedelem miatt a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt.Késedelmes teljesítés esetén a szerződésben kikötött késedelmi kötbért is meg kell fizetni, továbbá a jogosult a kötbért meghaladó kárának megtérítését is követelheti a Ptk. 6:187. §-a alapján. Késedelem esetén tehát az ajánlatkérő döntésétől függ, hogy teljesítésre igényt tart-e, vagy eláll a szerződéstől, függően attól, miben egyeztek meg a felek. Amennyiben igényt tart a teljesítésre, póthatáridőt tűzhet ki, és a tényleges teljesítésig tartó időszakra, azaz a késedelem idejére késedelmi kötbért érvényesíthet. Továbbá lehetősége van a késedelemmel okozott kár megtérítésének követelésre is.Jelen esetben a teljesítés késedelméről van szó, így a szerződés meghosszabbítására nincs szükség és nem is lehetséges. Az ajánlatkérő elfogadhatja az ajánlattevő javaslatát, és a teljesítésre megállapíthatja a 2024. március 31-ét mint póthatáridőt. Ez a teljesítés legkésőbbi időpontja, az ajánlattevő azonban korábban is teljesítheti szerződési kötelezettségét. A késedelem mértékét a tényleges teljesítésig eltelt időtartam határozza meg, és a késedelmi kötbér mértékét annak alapján kell megállapítani.A […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2024. február 7-én (287. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5254
[…] teljesítési késedelem van, és a késedelem jogkövetkezményei állnak be a Ptk. 6:153 §-a szerint. Ez esetben a szerződés nem szűnik meg, illetve nem veszti hatályát, mert a jogosult– követelheti a teljesítést, és a teljesítésre póthatáridőt tűzhet ki,– vagy elállhat a szerződéstől, ha a késedelem miatt a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt.Késedelmes teljesítés esetén a szerződésben kikötött késedelmi kötbért is meg kell fizetni, továbbá a jogosult a kötbért meghaladó kárának megtérítését is követelheti a Ptk. 6:187. §-a alapján. Késedelem esetén tehát az ajánlatkérő döntésétől függ, hogy teljesítésre igényt tart-e, vagy eláll a szerződéstől, függően attól, miben egyeztek meg a felek. Amennyiben igényt tart a teljesítésre, póthatáridőt tűzhet ki, és a tényleges teljesítésig tartó időszakra, azaz a késedelem idejére késedelmi kötbért érvényesíthet. Továbbá lehetősége van a késedelemmel okozott kár megtérítésének követelésre is.Jelen esetben a teljesítés késedelméről van szó, így a szerződés meghosszabbítására nincs szükség és nem is lehetséges. Az ajánlatkérő elfogadhatja az ajánlattevő javaslatát, és a teljesítésre megállapíthatja a 2024. március 31-ét mint póthatáridőt. Ez a teljesítés legkésőbbi időpontja, az ajánlattevő azonban korábban is teljesítheti szerződési kötelezettségét. A késedelem mértékét a tényleges teljesítésig eltelt időtartam határozza meg, és a késedelmi kötbér mértékét annak alapján kell megállapítani.A […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
