Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2024. június 12-én (291. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5314

[…] szabályozásából látható tehát, az adott közbeszerzés megvalósítása során az ajánlatkérő az egyik esetben nem kerül kapcsolatba az ajánlattevővel/ajánlattevőkkel, nem egyeztet az ajánlatról, hanem egyszerűen csak megrendeli a keretmegállapodásban szereplő termékeket (ideértve természetesen a szolgáltatásokat és az építési beruházásokat is) a keretmegállapodásban foglalt műszaki, jogi, pénzügyi és egyéb feltételek alapján. Ez a közvetlen megrendelés. Az ajánlatkérő viszont választhatja azt a módszert is, hogy az egyetlen ajánlattevővel konzultál az adott közbeszerzésre vonatkozó ajánlatáról, illetve több ajánlattevő között versenyt hirdet.Az alapelvek betartásának, különösen az átláthatóság és versenytisztaság biztosítása érdekében az ajánlatkérőnek már a keretmegállapodásban meg kell határoznia, azaz előre el kell döntenie, hogy a konkrét beszerzések esetében az ún. vegyes módszert fogja alkalmazni, azaz közvetlen megrendelést is küldhet, vagy írásbeli konzultációt, illetve versenyújranyitást is alkalmazhat. A Kbt. további előírása, hogy az ajánlatkérőnek a keretmegállapodásban nemcsak a vegyes módszer [Kbt. 105. (1) bekezdés b) pont és a (2) bekezdés b) pont] alkalmazását kell rögzítenie, hanem azokat az objektív körülményeket, feltételeket is meg kell határoznia, amely alapján eldönti, eldöntheti, hogy mikor alkalmaz közvetlen megrendelést, és mikor indít írásbeli konzultációt, illetve versenyújranyitást az egyes közbeszerzések megvalósítására.Az objektív kritériumok vonatkozásában a Kbt. nem tartalmaz további konkrét szabályokat, de az kijelenthető, hogy nem megfelelő az a feltételrendszer, amely az ajánlattevők számára előre nem azonosítható, vagy az ajánlatkérő mérlegelésén alapul, vagy az ajánlatkérő ad hoc döntését teszi lehetővé. A gyakorlatban az írásbeli konzultáció, illetve a versenyújranyitások indításának kötelezettségét leggyakrabban a becsült értékhez szokták kötni az ajánlatkérők, a becsült érték vonatkozásában pedig az uniós értékhatár elérésének megjelölése a gyakori megoldás. De természetesen arra is van lehetőség, hogy az ajánlatkérő maga jelöljön egy forintértéket, vagy akár más kritériumot (pl. mennyiség) határozzon meg elhatárolási szabályként.A szabályozás lényege, hogy már a keretmegállapodás rendelkezéseiből előre, pontosan, egyértelműen tisztázott legyen mindenki számára, hogy melyik megvalósítási módra milyen esetben kerül sor.A kérdésben felvázolt eset, a becsült értékhez való […]