Aránytalan nyereség mint érvénytelenné nyilvánítási ok
Kérdés
Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő vizsgálta az ajánlati árat, indoklást is kért arra hivatkozással, hogy az aránytalanul alacsony. Benyújtottuk az indokolást, de ajánlatunkat érvénytelennek minősítette, és az érvénytelenség indokaként a Kbt. 73. § (2) bekezdésére tekintettel azt jelölte meg, hogy a beszerzési ár felett megjelölt „nyereség” mértéke aránytalanul alacsony, amely nem teszi megalapozottá a szerződés megajánlott áron történő teljesítését. Véleményünk szerint a „nyereség” mértékének meghatározása az ajánlattevő kompetenciája, és üzleti érdeke szerint jogosult azt kalkulálni. Mi az Önök véleménye ebben a kérdésben?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2025. március 5-én (300. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5440
[…] Az ajánlattevő kötelessége, hogy az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozóan minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsásson ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Ennek során az ajánlatkérő objektív alapú indokolást vehet figyelembe, ennek egyes elemeit példálózó jelleggel a Kbt. 72. § (2) bekezdése felsorolja, ilyen lehet különösen a gyártási folyamat gazdaságossága, a választott műszaki megoldás, vagy a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülménye, és ezeken kívül bármi más, amely az ajánlati ár megalapozottságát igazolni tudja.Jelen esetben, amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő felhívására benyújtotta az árra vonatkozó teljes körű indokolását, a „nyereség” alacsony mértékére történő hivatkozás, mint az ajánlat érvénytelenné nyilvánításának indoka nem tűnik megalapozottnak. Meglátásunk szerint ez szubjektív értékítéletet tartalmaz az ajánlatkérő részéről, emiatt nem tartjuk sem elegendőnek, sem jogszerűnek az érvénytelenség indokaként. Egyetértünk azzal az ajánlattevői felvetéssel, hogy a nyereség kérdése, a nyereség számítása és annak mértéke az ajánlattevő kompetenciájába tartozó […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2025. március 5-én (300. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5440
[…] Az ajánlattevő kötelessége, hogy az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozóan minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsásson ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Ennek során az ajánlatkérő objektív alapú indokolást vehet figyelembe, ennek egyes elemeit példálózó jelleggel a Kbt. 72. § (2) bekezdése felsorolja, ilyen lehet különösen a gyártási folyamat gazdaságossága, a választott műszaki megoldás, vagy a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülménye, és ezeken kívül bármi más, amely az ajánlati ár megalapozottságát igazolni tudja.Jelen esetben, amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő felhívására benyújtotta az árra vonatkozó teljes körű indokolását, a „nyereség” alacsony mértékére történő hivatkozás, mint az ajánlat érvénytelenné nyilvánításának indoka nem tűnik megalapozottnak. Meglátásunk szerint ez szubjektív értékítéletet tartalmaz az ajánlatkérő részéről, emiatt nem tartjuk sem elegendőnek, sem jogszerűnek az érvénytelenség indokaként. Egyetértünk azzal az ajánlattevői felvetéssel, hogy a nyereség kérdése, a nyereség számítása és annak mértéke az ajánlattevő kompetenciájába tartozó […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
