Hirdetmény nélküli eljárás kizárólagos jog esetében


Jelenti-e a C-578/23. sz. EUB-ügy azt, hogy a továbbiakban kizárólagos jogra hivatkozva nem lehet hirdetmény nélküli eljárást indítani? Lefolytatható ebben az esetben nyílt eljárás?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2025. május 7-én (302. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5472

[…] hogy nem kívánja átruházni az e forráskódon fennálló szerzői vagyoni jogokat. A hirdetmény előzetes közzététele nélküli tárgyalásos eljárás választásának hiányában az említett informatikai rendszer használhatatlan lett volna, és az adóhatóság nem tudta volna megfelelően ellátni a feladatát. Ezenkívül pénzügyileg nem lenne észszerű a cseh adóhatóság számára új informatikai rendszer beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás megindítása.Az Európai Bíróságnak feltett kérdés az alábbi volt:Figyelembe kell-e venni, hogy milyen jogi és ténybeli helyzetben kötötték meg a további közbeszerzési szerződéseket eredményező eredeti szerződést, annak megítélésekor, hogy teljesül-e a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásának anyagi feltétele, azaz az ajánlatkérő szerv felróható magatartásával nem idézte-e elő [a 2004/18 irányelv] 31. cikke [1. pontjának] b) [al]pontja szerinti kizárólagossági helyzetet?A 2004/18 irányelv 31. cikke 1. pontjának b) alpontja előírja, hogy az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében az ajánlatkérő hirdetmény előzetes közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében ítélheti oda közbeszerzési szerződéseit, ha műszaki vagy művészeti, illetve a kizárólagos jogok védelmével kapcsolatos okokból a szerződés csak egy meghatározott gazdasági szereplőnek ítélhető oda.E rendelkezés két együttes feltétel teljesülése esetén teszi lehetővé az ilyen eljárás alkalmazását: egyrészt a szerződés tárgyával összefüggő műszaki vagy művészeti, illetve kizárólagos jogok védelmével kapcsolatos okok fennállása, másrészt pedig az, hogy ezek az okok feltétlenül szükségessé teszik a szerződés meghatározott gazdasági szereplő részére történő odaítélését.Az Európai Bíróság szerint az uniós jog által a közbeszerzések területén elismert jogok tényleges érvényesülésének biztosítására irányuló szabályoktól való eltérésként az említett rendelkezést szigorúan kell értelmezni, és az arra hivatkozni kívánó személynek kell bizonyítania, hogy e kumulatív feltételek teljesülnek az ajánlatkérő szerv köteles minden tőle észszerűen elvárható lépést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje a 2004/18 irányelv 31. cikke 1. pontja b) alpontjának alkalmazását, és a versenyre nyitottabb eljárást alkalmazhasson. Márpedig e követelménnyel összeegyeztethetetlen lenne, ha az ilyen ajánlatkérő számára lehetővé tennék e rendelkezés alkalmazását, miközben az e célból általa hivatkozott kizárólagossági helyzet létrehozása vagy fenntartása neki tudható be többek között amiatt, hogy az érintett szerződés eredményének eléréséhez ezen ajánlatkérő szervnek nem kellett ilyen kizárólagossági helyzetet teremtenie, vagy hogy valós és gazdasági szempontból észszerű eszközökkel rendelkezett az ilyen helyzet megszüntetéséhez, kizárólagossági helyzet ajánlatkérő szervnek való betudhatósága nem állapítható meg pusztán azon tény alapján, hogy az ajánlatkérő egy korábbi szerződés megkötésével ilyen helyzetet okozott, miközben e szerződéskötés időpontjában az uniós közbeszerzési szabályozás rá nem volt alkalmazandó. Ezzel szemben nem szükséges, hogy az említett ajánlatkérő szándékosan hozzon létre […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.