Közbeszerzési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A válaszadás időpontja: 2005. december 27. (Közbeszerzési Levelek 38. szám, 873. kérdés)

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?

ÍGY OLVASHATJA A TELJES VÁLASZT...
ha nem előfizetőnk a teljes választ elküldjük e-mailen évente egyszeri alkalommal
...ha látogató: elküldjük e-mailen*
*ingyenes választ
évente csak egyszer küldünk.
Válasz (részlet): […]eljárást köteles alkalmazni keretmegállapodás megkötése céljából. Az ajánlatkérő a fentieknek megfelelően megkötött keretmegállapodás alapján egy vagy több hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat az érintett közbeszerzés(ek) megvalósítása érdekében. Az eljárás ezen második részére a Kbt. 226. §-a szerinti szabályokat kell megfelelően alkalmazni - a keretmegállapodásos eljárás szabályait összefoglaló, 18. cím rendelkezései szerint. [A Kbt. 226. §-a értelmében a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására a IV. fejezetnek a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra vonatkozó szabályait (3. cím, 126-128. §, 131-135. §) - a 13. és a 17. cím rendelkezései szerint - kell megfelelően alkalmazni.] Fontos, garanciális jellegű, az ajánlatkérők érdekét védő rendelkezés, miszerint tilos versenykorlátozási céllal alkalmazni a keretmegállapodásos eljárást. A keretmegállapodásos eljárás első részét megindító hirdetményben, illetőleg közvetlen részvételi felhívásban az ajánlatkérő köteles megadni a Kbt. 57. §-ának (2) bekezdésében meghatározott bírálati szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámát, amelynek legfeljebb felső határáig terjedő számú ajánlattevővel köt majd keretmegállapodást. Lényeges, hogy ennek a keretszámnak a közbeszerzés tárgyához, az eljárás sajátos jellemzőihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt. A keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia. Az eljárásban az azonos ajánlatok elbírálására a közbeszerzési törvény 90. § (2) bekezdésének és a 199. § (3) bekezdésének alkalmazására nincs lehetőség (öszszességében legelőnyösebb ajánlat meghatározásának módja, illetve az ajánlatok előnyben részesíthetősége). Abban az esetben pedig, ha a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámának felső határán több ajánlat azonos, az összes ilyen azonos ajánlatot tevővel keretmegállapodást kell kötni, amely legfeljebb négy évre köthető. A keretmegállapodásnak tartalmaznia kell az adott időtartam alatt annak alapján kötendő szerződések lényeges feltételeit, különösen - a közbeszerzések tárgyát, - az ellenszolgáltatás mértékét, és ha lehetséges, - a közbeszerzések előirányzott mennyiségét is. A keretmegállapodás - bizonyos kivételekkel - nyilvános, és annak tartalma közérdekű adatnak minősül. A Kbt. fentiekben említett előírásai részletesen szabályozzák a keretmegállapodásos eljárások rendjét is (amelynek szabályozása csaknem azonos a közösségi és a nemzeti rezsimben, ezért csak az előbbire vonatkozó előírásokat ismertetjük), az alábbiak szerint. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás ajánlattételi felhívás megküldésével kezdődik, amelyet a keretmegállapodást kötött ajánlattevőnek - illetőleg az összes ajánlattevőnek egyidejűleg - írásban kell megküldeni. Más ajánlattevő bevonására az eljárásba nincs lehetőség. A tárgyalásos eljárás megkezdéséről az ajánlatkérőnek a Közbeszerzési Döntőbizottságot tájékoztatni kell úgy, hogy a tárgyalásos eljárás megkezdésének napján az ajánlatkérő benyújtja - közvetlenül, telefaxon vagy elektronikus úton - az ajánlattételi felhívást a Döntőbizottsághoz, emellett megadja az ajánlattételre felhívni szándékolt szervezetek (személyek) nevét, címét (lakóhelyét, székhelyét), valamint a tárgyalásos eljárási forma választását megalapozó indokokról szóló tájékoztatást. Az ajánlatkérő - a Kbt. idevonatkozó rendelkezése szerint - mentesülhet a tárgyalásos eljárás megindításának kötelezettsége alól, ugyanis nem köteles a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást megindítani akkor, ha a keretmegállapodás megkötését követően - általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerződés (szerződések) megkötésére, illetőleg a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek haladéktalanul írásban értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket és a Közbeszerzések Tanácsát. Felhívjuk a figyelmet, hogy az ajánlatkérő a keretmegállapodás szerinti közbeszerzés megvalósítására más meghirdetendő eljárást is alkalmazhat, különösen a több évre kötött keretmegállapodás esetében, illetőleg akkor, ha a keretmegállapodást kötött ajánlattevők száma nem teszi lehetővé a valódi versenyt. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az új hirdetményben utalnia kell erre a körülményre, és az új hirdetmény közzétételéről - a közzétételt követően haladéktalanul - egyidejűleg, írásban értesítenie kell a keretmegállapodást kötött ajánlattevőket. Az ajánlattételi felhívásnak - keretmegállapodásos eljárás alkalmazása esetén - legalább a következőket kell tartalmaznia: - az ajánlatkérő nevét és címét, telefon- és telefaxszámát (e-mail); - hivatkozást a keretmegállapodásos eljárás első részét megindító, illetőleg meghirdető hirdetményre és közzétételének napját; - hivatkozást a megkötött keretmegállapodásra; - a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit, ha az ajánlatkérő dokumentációt készít, és a dokumentációt az ajánlattételi felhívással egyidejűleg nem küldte meg; - a közbeszerzés[…]

Figyelmébe ajánljuk

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő három ajánlattevőt kért fel ajánlattételre. Az ajánlattételi határidő lejártakor felbontotta az írásos ajánlatokat, de nem ismertette az anyagi fedezetét. Nem jogszerűtlen ez az eljárás?

Tovább a teljes cikkhez

A hirdetmény közzététele nélkül indított tárgyalásos eljárás során milyen dátumhoz kötődik a 90 napos jogorvoslati határidő? Ez esetben ugyanis a tárgyaláson részt nem vevő más cégek csak az eredményhirdetés Közbeszerzési Értesítőben történő megjelenésekor...

Tovább a teljes cikkhez

Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén a Döntőbizottság értesítését követően, a Bizottság kifogását mennyi időn belül közli? Pontosabban mennyi az észrevételezési határidő?

Tovább a teljes cikkhez

A közbeszerzési törvény idei változásaiból adódóan merülnek fel kérdések a törvény végrehajtásával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Kérdésem a következő. 2009. április 1-jét követően a törvény szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó, de közösségi...

Tovább a teljes cikkhez

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést

Kérdésfeltevés Kérdésfeltevés Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére