Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2025. október 8-án (307. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5532

[…] egyenlő bánásmód és tisztességes verseny elvét, hogy azokkal ellentétes a nemzeti jog olyan értelmezése, amely lehetővé teszi, hogy különböző uniós tagállamokból származó jogalanyokból álló konzorciummal kötött közbeszerzési szerződés tartalmát oly módon határozzák meg, hogy e szerződésben figyelembe vesznek egy olyan kötelezettséget, amely közvetve érintheti az e gazdasági szereplő által benyújtott ajánlatban szereplő ár meghatározását, és amelyről sem [az említett] szerződés szövege, sem pedig a közbeszerzési dokumentumok kifejezetten nem rendelkeznek, amely azonban az [ugyanezen] szerződésre közvetlenül nem, de analógia útján alkalmazandó nemzeti jog valamely rendelkezéséből következik?”Az Európai Bíróság szerint az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzési eljárás minden feltételét és részletes szabályát világosan, pontosan vagy egyértelműen kell megfogalmazni, elsősorban annak érdekében, hogy minden, észszerű mértékben tájékozott, általános gondossággal eljáró ajánlattevő felmérhesse annak pontos jelentését, és azt ugyanúgy megérthesse, másodsorban pedig azért, hogy az ajánlatkérő szerv ténylegesen ellenőrizhesse, hogy az ajánlattevők ajánlatai megfelelnek-e a szóban forgó szerződésre irányadó szempontoknak. A valamennyi közbeszerzési eljárásra érvényes egyenlő bánásmód elve és az átláthatóság kötelezettsége megköveteli, hogy a valamely közbeszerzésen való részvételre vonatkozó lényeges feltételeket, és különösen az ajánlattevőket terhelő kötelezettségeket előzetesen egyértelműen meghatározzák és közzétegyék annak érdekében, hogy az utóbbiak pontosan megérthessék az eljárás szabályait, és megbizonyosodhassanak arról, hogy ugyanazok a kötelezettségek érvényesülnek valamennyi pályázónál. Az egyenlő bánásmód elve és az átláthatóság kötelezettsége a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárására irányadó, annak hatékonysága és az azokkal elérni kívánt célok megvalósítása érdekében, ezen elvet és e kötelezettséget az ajánlatkérőnek az érintett szerződés teljesítési szakaszában is be kell tartania.Az Európai Bíróság már kimondta, hogy az ajánlatkérőnek nemcsak önmagában a közbeszerzési eljárás során kell szigorúan betartania azokat a kritériumokat, amelyeket saját maga határozott meg, hanem általánosabban a szóban forgó szerződés teljesítési szakaszának végéig. Ennélfogva az ajánlatkérő nem jogosult arra, hogy megváltoztassa az odaítélés általános rendszerét oly módon, hogy azt követően egyoldalúan módosítja ezen odaítélés egyik lényeges feltételét, különösen egy olyan rendelkezést, amely, ha szerepelt volna az eljárást megindító hirdetményben, arra késztette volna az érintett ajánlattevőket, hogy lényegesen eltérő ajánlatot nyújtsanak be.Így az észszerű mértékben tájékozott és általános gondossággal eljáró ajánlattevőnek már az odaítélési szakaszban azonosítania kell azokat az eseményeket, amelyek adott esetben meghosszabbíthatják a jótállási időt, valamint azon kötelezettségek terjedelmét, amelyek őt a szóban forgó szerződés teljesítése keretében terhelhetik. Az ítélet értelmében valójában nem feltételezhető, hogy ezen ajánlattevőknek a nemzeti jogra és annak értelmezésére, valamint a nemzeti hatóságok gyakorlatára vonatkozó ismerete olyan szintű, mint a nemzeti ajánlattevőké.Márpedig a nemzeti jogra való olyan utalás, mint amilyen az érintett ügyben szereplő garancialevélben szerepel, nem teszi lehetővé az észszerű mértékben tájékozott és általános gondossággal eljáró […]