Felcserélt részek az EKR-ben
Kérdés
Árubeszerzésre irányuló, két részben indított közbeszerzési eljáráson az egyik ajánlattevő az első részhez a második részre, míg a második részhez az első részre vonatkozó ajánlatát töltötte fel az EKR-rendszerbe, és a felolvasólapokat is a feltöltésének megfelelően – azaz felcserélve – töltötte ki. Az ajánlatkérő hiánypótlás és felvilágosításkérés keretében kérte tisztázni, hogy az ajánlattevő milyen okból kifolyólag csatolta az egyik részajánlat dokumentációját a másik részhez, továbbá felszólította az ajánlattevőt a felolvasólapok és a dokumentáció feltöltésének javítására. A hiánypótlás teljesítése után az ajánlatkérő által megküldött összegezésben nyertes ajánlattevőként a részajánlatokat és a felolvasólapokat felcserélő ajánlattevőt jelölte meg. Hasonló esetre vonatkozóan a Közbeszerzési Döntőbizottság D.322/18/2019. iktatószámú határozatában elutasította a kérelmező jogorvoslati kérelmét arra vonatkozóan, hogy az adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő figyelembe vett a negyedik ajánlati részben egy, tévedésből a harmadik ajánlati részbe feltöltött ajánlatot. A döntés értelmében az ajánlatkérő jogosan járt el, amikor az ajánlattevő 3. részben benyújtott ajánlatát a 4. részben értékelte. Ugyanakkor a Döntőbizottság által megítélt eset nem járt teljes iratcserével, és a hirdetmény napján hatályos jogszabályok alapján történt az eset mérlegelése. A jelenleg hatályos jogszabályokban két módosítás történt. Az egyik a 424/2017. Korm. rendelet 20. § (4) bekezdése, miszerint az ajánlattevőnek az EKR-ben az erre szolgáló űrlap kitöltésével külön felolvasólapot kell benyújtania minden olyan rész tekintetében, amelyre részvételi jelentkezést kíván benyújtani vagy ajánlatot kíván tenni, továbbá a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése, amely kimondja, hogy akkor nem kérhető egy másik ajánlati részbe feltöltött nyilatkozat vagy igazolás, ha erről az ajánlattevő nyilatkozik. Álláspontjuk szerint, amennyiben nyilatkozat, igazolás is csak abban az esetben nem kérhető az ajánlattevőtől másik részajánlathoz feltöltött dokumentáció esetében, ha erről az ajánlattevő külön nyilatkozik, úgy az ajánlatkérők jogszerűen figyelembe vehetnek-e egy másik részhez feltöltött komplett ajánlati dokumentációt, továbbá jogszerű-e hiánypótlás keretében a teljes iratcserére és a felolvasólapok javítására lehetőséget biztosítani?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2026. március 11-én (312. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5610
[…] ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvénytelennek a 2. részre benyújtott kérelmezői ajánlatot anélkül, hogy a 2019. február 12-én megadott hiánypótlás e részre vonatkozó tartalmát érdemben vizsgálta volna, ezzel megsértette a Kbt. 69. § (1) bekezdését.”Sőt a döntés kifejezetten jelzi, hogy összességében kellett volna vizsgálnia az eljárás során beérkezett dokumentumokat az alábbiak szerint:„49. A Döntőbizottság megjegyzi ugyanakkor, hogy semmiképpen sem összeegyeztethető a jóhiszemű és tisztességes eljárás alapelvi követelményével az olyan ajánlatkérői magatartás, amelyben közömbösen hallgat, és nem figyelmezteti az ajánlattevőt, hogy a hiánypótlási határidő letelte előtt két nappal az egyik részhez feltöltött, de tartalmában mindkét részre címzett hiánypótlását biztosan nem fogja figyelembe venni a másik részben, ha nem tölti fel ahhoz is. Megvárja, amíg eltelik a hiánypótlási határidő, majd megállapítja, hogy a hiánypótlást nem teljesítették, és érvénytelenné nyilvánítja a részajánlatot. A Döntőbizottság kizárólag amiatt mellőzte az alapelvi jogsértés megállapítását is, mert függetlenül az ajánlatkérői közrehatástól, a kérelmező hiánypótlása mindkét részben benyújtottnak minősül, az ajánlatkérő […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2026. március 11-én (312. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5610
[…] ajánlatkérő jogsértően nyilvánította érvénytelennek a 2. részre benyújtott kérelmezői ajánlatot anélkül, hogy a 2019. február 12-én megadott hiánypótlás e részre vonatkozó tartalmát érdemben vizsgálta volna, ezzel megsértette a Kbt. 69. § (1) bekezdését.”Sőt a döntés kifejezetten jelzi, hogy összességében kellett volna vizsgálnia az eljárás során beérkezett dokumentumokat az alábbiak szerint:„49. A Döntőbizottság megjegyzi ugyanakkor, hogy semmiképpen sem összeegyeztethető a jóhiszemű és tisztességes eljárás alapelvi követelményével az olyan ajánlatkérői magatartás, amelyben közömbösen hallgat, és nem figyelmezteti az ajánlattevőt, hogy a hiánypótlási határidő letelte előtt két nappal az egyik részhez feltöltött, de tartalmában mindkét részre címzett hiánypótlását biztosan nem fogja figyelembe venni a másik részben, ha nem tölti fel ahhoz is. Megvárja, amíg eltelik a hiánypótlási határidő, majd megállapítja, hogy a hiánypótlást nem teljesítették, és érvénytelenné nyilvánítja a részajánlatot. A Döntőbizottság kizárólag amiatt mellőzte az alapelvi jogsértés megállapítását is, mert függetlenül az ajánlatkérői közrehatástól, a kérelmező hiánypótlása mindkét részben benyújtottnak minősül, az ajánlatkérő […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
