Közvilágítás-korszerűsítés minősítése


Önkormányzatunk a közvilágítás korszerűsítését szeretné megvalósítani a településen, két részre osztva. Az egyik rész a már meglévő lámpatestek cseréje (114 db), a másik a település lámpatestekkel történő bővítése (74 db). A pályázati szabályozás miatt kell külön kezelnünk a cserét és a bővítést. Magyar Falu Pályázaton támogatást nyertünk, melyből teljes egészében megvalósítható a lámpatestek cseréje. Mivel az MFP-pályázaton kizárólag ez utóbbit lehet elszámolni, így azt nettó 28.000.000 Ft becsült értéken a támogatásból, építési beruházásként valósítanánk meg. A 74 darab lámpatest kiépítését – a már meglévő állomány bővítését – nettó 8.200.000 Ft becsült értéken önerőből hoznánk létre. Lehetőségünk van-e arra, hogy 3 árajánlatos saját beruházás folyamán bonyolítsuk le a beruházást elvégző cég kiválasztását? Véleményünk szerint a közutak már meglévő lámpáinak cseréje, valamint bővítése építési beruházásként értelmezhető, és mint olyan, nem éri el a közbeszerzési értékhatárt.


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2026. július 15-én (316. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5662

[…] árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő – olyan beszerzés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.”A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 16. § 34. pontja alapján „építmény: az épület és műtárgy gyűjtőfogalma, építési tevékenységgel létrehozott, vagy késztermékként az építési helyszínre szállított – rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre”. 37. pontja alapján: „építőipari kivitelezési tevékenység: az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek összessége”; 94. pontja alapján: „műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem tartalmaz, ideértve különösen az utat, hidat, tornyot, a távközlés műszaki létesítményeit, a villamos energia, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag továbbítására és tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotásokat, valamint a kültéri szobrokat és a kültéri installációkat”.Építési beruházási közbeszerzési tárgynak csak akkor minősíthető a beszerzés, ha a munkavégzés a Kbt. 8. § (3) bekezdése alapján minősül építési beruházásnak, amelyhez a b) és c) pontok esetében a 2023. évi C. törvényben foglalt fogalmi elemek fennállása is szükséges.A két beszerzési igény közbeszerzési tárgyba besorolásához elsőként a beszerzési igény tartalmát képező feladatokat kell meghatározni, és a feladatok alapján elvégezni a közbeszerzési tárgy meghatározását.Amennyiben a meglévő lámpatestek cseréje keretében kizárólag az „aktív” lámpaelem cseréjére kerül sor, és ez a lámpaelemcsere képezi a műszaki tartalom nagy részét, a beszerzési igény lényegét az adja, hogy az ajánlatkérő lámpatesteket vásároljon, amelyet az ajánlattevő felszerel, ahol a lámpatest beszerzése mellett a le- és felszerelés szinte járulékos jellegű feladat, akkor a beszerzés tárgya nem építési beruházás, hanem tisztán árubeszerzés (lámpatest az ingó dolog tulajdonjogának megszerzése, a leszerelés/beszerelés az üzembe helyezés).Amennyiben a műszaki tartalom középpontjában „épületben vagy egyéb építményben” építési szerelési munkák elvégzése [Kbt. 8. § (3) bekezdés a) pont], vagy egy építmény kivitelezése áll [Kbt. 8. § (3) bekezdés b)–c) pontok], a beszerzés olyan feladatokat foglal magában, amelyek építményt érintenek, és az építménnyel kapcsolatos építési munkákat kell végezni, azaz a cél egy építmény kivitelezése (átalakítása, felújítása, korszerűsítése, bővítése), a munkálatokat az építményen kell végezni, amelyhez értelemszerűen szükséges ingó dolog (lámpatest) mint tartozék beszerzése, és az építési beruházás túlsúlyban van az árubeszerzéshez képest, akkor minősíthető építési beruházásnak.A vegyes beszerzésekre vonatkozó főtárgy-teszt a szerződés elsődleges célját, a szerződést jellemző, meghatározó alapvető kötelezettségeket vizsgálja.Ugyanezt a megközelítést kell alkalmazni az új lámpatestek vonatkozásában is. Ha az új lámpákkal bővítés építési szerelési munkákra irányul, vagy a beszerzési igény egy építmény kivitelezésére vonatkozik, azaz a beszerzési igény lényegét az építmény kivitelezése jelenti, amelyhez értelemszerűen szükséges az áru, valamint az építési beruházás túlsúlyban van az árubeszerzéshez képest, akkor minősíthető építési beruházásnak a beszerzés.Közvilágítás-korszerűsítés esetében azonban a szolgáltatás közbeszerzési tárgy is felmerülhet, főként az építési beruházási fogalmi elemek (1. sz. mellékletbe sorolás, építmény, kivitelezés fogalmi elemek) teljesülésének hiányában, például abban az esetben, ha a beszerzési igény, a műszaki leírás és a szerződéses konstrukció valójában a közvilágítás biztosítására, a közvilágítás üzemeltetésére vagy karbantartására, azaz szolgáltatásjellegű tevékenység megrendelésére vonatkozik.A fenti megközelítést támasztja alá a CPV-kód-rendelet is, amelyben lámpatestekkel kapcsolatban árura, építési beruházásra és szolgáltatásra is található CPV-kód.Ezt követi a Kbt. 16–19. §-a szerint a becsült érték meghatározása az adott közbeszerzési tárgy szerint, és a részekre bontás tilalmának vizsgálata, amelyhez annak ismerete is szükséges, hogy a fenti két beszerzésen kívül van-e még olyan beszerzés, amelyet figyelembe kell venni.A Kbt. 19. § (3) bekezdése alapján: „Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*díjmentes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.