Előszerződés és tényleges bevonás
Kérdés
Az ajánlattevő kapacitást nyújtó szervezetet vesz igénybe mind a referenciakövetelmény, mind a szakemberek rendelkezésre állására vonatkozó alkalmassági követelmény tekintetében, és a kapacitást nyújtó szervezettel kötött, a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti előszerződésben az ajánlattevő kötelezettséget vállal arra, hogy a közbeszerzési szerződés létrejötte esetén a kapacitást nyújtó szervezettel is szerződést köt. Az előszerződésben vállalt szerződéskötési kötelezettség ténylegesen korlátozza a Kbt. 138. § (2) bekezdésében biztosított törvényi lehetőséget? A szerződéskötési kötelezettség pusztán a kapacitást nyújtó szervezettel kötendő szerződés létrehozására korlátozódik-e, vagy abból az eredetileg bemutatott kapacitást nyújtó szervezet érdemi, tényleges teljesítésbe vonásának kötelezettsége is levezethető? Amennyiben a szerződéskötést követően az ajánlattevő – akár saját kapacitásbővülés, akár más gazdasági szereplő bevonása révén – az eredetileg megjelölt kapacitást nyújtó szervezet nélkül is megfelel az érintett alkalmassági követelményeknek, és az ajánlattevő a Kbt. 138. § (2) bekezdése szerinti elmaradást, illetve cserét az ajánlatkérő felé az alkalmassági követelmények teljesítését igazoló dokumentumok benyújtásával jelzi: az előszerződésben vállalt, a kapacitást nyújtó szervezettel kötendő szerződésre irányuló kötelezettségvállalás ettől függetlenül fennmarad?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2026. szeptember 9-én (318. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5694
[…] szabályait is kötelezően elfogadják, amely egyben kötelezi őket a nyertesség során a szerződés megkötésére. Ez mindkét felet köti, melyet jogvita esetében bíróság is létrehozhat. A kérdés arra irányulhat, hogy a Ptk. értelmezésében felmentést jelenthet-e, amennyiben az ajánlattevőnek még sincs szüksége a kapacitást nyújtó szervezet „szolgáltatására”, vagy esetleg más szervezetet talált, amely alvállalkozót szívesebben von be a teljesítésbe a korábbi kapacitást nyújtó szervezet helyett. A Ptk. alábbi szabályai az előszerződés alóli mentesülés vonatkozásában hivatkoznak az előszerződés megkötését követően előállott körülményre, mely esetünkben nem releváns, hiszen a kapacitás biztosítása vonatkozásában már az eljárás során az ajánlattevőnek egyértelműen nyilatkoznia kell, azaz el kell tudnia dönteni, hogy önmaga képes-e megfelelni az alkalmassági követelményeknek, vagy külső szereplő bevonása szükséges. A későbbiekben a teljesítés során a körülmények hiába változnak meg, ami azt jelenti, hogy a felek képesek a teljesítésre mással is, valójában az a kötelezettség, melyet az eljárás során a kapacitást biztosító szervezet vállalt, nem nivellálható, a bevonási kötelezettség azonos módon fennáll. Mivel az előszerződéssel saját magát is korlátozza az ajánlattevő, így amennyiben mást szeretne igénybe venni, először szabadulnia kell attól a kötelezettségtől, melyet az előszerződésben vállalt, ami csak a felek közös akaratából történhet, hiszen a körülmény megváltozását maga az ajánlattevő idézi elő, mely egyértelműen a rendes üzleti kockázat körébe tartozik. Az érveket az alábbi előszerződés-definíció mentesülési szabálya [6:73. § (3) bekezdés] alapján írtuk le:„6:73. § [Előszerződés](1) Ha a felek abban állapodnak meg, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek, és megállapítják e szerződés lényeges feltételeit, a bíróság e feltételek szerint a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozhatja.(2) Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni. Az előszerződésre az annak alapján megkötendő szerződés szabályai megfelelően irányadóak.(3) A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogya) az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében az előszerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené;b) a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;c) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; ésd) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.”Az a tény, hogy a Kbt. 138. § (2) bekezdése lehetővé teszi a kapacitást biztosító cseréjét, még nem írja felül a felek saját megegyezését, melyet az előszerződésben rögzítettek. A 138. § (2) bekezdése kezeli azt a helyzetet, amennyiben a bevonásra valamely fél vagy felek teljesítésre képtelensége vagy egyéb ok miatt nincs lehetőség. De a 138. § (2) bekezdése nem írja felül a felek kötelezettségvállalására vonatkozó nyilatkozatát.Az előszerződés alkalmazása független attól a későbbi változástól, ami esetleg azt eredményezi, hogy az ajánlattevő saját maga is képes megfelelni. Az eljárás során történő kapacitásbevonás stabilizálja a kapacitást biztosító szervezet helyzetét és a bevonási kötelezettséget is. Az nem nivellálható, hiszen erre az ajánlattevő korábban vállalt kötelezettséget. Az előszerződés ugyanakkor gyakran pontatlan, a szerződés megkötése során a felek különösen tárgyalásos eljárásban még nem tudták pontosan, mire történik a bevonás, vagy csak általánosan fogalmazták meg annak tartalmát. Ebben a vonatkozásban biztosan van mozgástér, hiszen utólag kell pontosítani a bevonás mértékét és a vállalt ellenszolgáltatás értelmezését. Arra is van példa, hogy a felek olyan előszerződést kötöttek, amely gyakorlatilag nem tekinthető előszerződésnek, mert minden tartalmi kérdés eldöntését mellőzték és jogi értelemben nem hoztak létre szerződést. Ebben az esetben az előszerződés valójában két fél egybehangzó akaratnyilatkozata ugyan, de nem teljesíti azokat a feltételeket, ami miatt szerződésnek lenne […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2026. szeptember 9-én (318. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5694
[…] szabályait is kötelezően elfogadják, amely egyben kötelezi őket a nyertesség során a szerződés megkötésére. Ez mindkét felet köti, melyet jogvita esetében bíróság is létrehozhat. A kérdés arra irányulhat, hogy a Ptk. értelmezésében felmentést jelenthet-e, amennyiben az ajánlattevőnek még sincs szüksége a kapacitást nyújtó szervezet „szolgáltatására”, vagy esetleg más szervezetet talált, amely alvállalkozót szívesebben von be a teljesítésbe a korábbi kapacitást nyújtó szervezet helyett. A Ptk. alábbi szabályai az előszerződés alóli mentesülés vonatkozásában hivatkoznak az előszerződés megkötését követően előállott körülményre, mely esetünkben nem releváns, hiszen a kapacitás biztosítása vonatkozásában már az eljárás során az ajánlattevőnek egyértelműen nyilatkoznia kell, azaz el kell tudnia dönteni, hogy önmaga képes-e megfelelni az alkalmassági követelményeknek, vagy külső szereplő bevonása szükséges. A későbbiekben a teljesítés során a körülmények hiába változnak meg, ami azt jelenti, hogy a felek képesek a teljesítésre mással is, valójában az a kötelezettség, melyet az eljárás során a kapacitást biztosító szervezet vállalt, nem nivellálható, a bevonási kötelezettség azonos módon fennáll. Mivel az előszerződéssel saját magát is korlátozza az ajánlattevő, így amennyiben mást szeretne igénybe venni, először szabadulnia kell attól a kötelezettségtől, melyet az előszerződésben vállalt, ami csak a felek közös akaratából történhet, hiszen a körülmény megváltozását maga az ajánlattevő idézi elő, mely egyértelműen a rendes üzleti kockázat körébe tartozik. Az érveket az alábbi előszerződés-definíció mentesülési szabálya [6:73. § (3) bekezdés] alapján írtuk le:„6:73. § [Előszerződés](1) Ha a felek abban állapodnak meg, hogy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek, és megállapítják e szerződés lényeges feltételeit, a bíróság e feltételek szerint a szerződést bármelyik fél kérelmére létrehozhatja.(2) Az előszerződést a szerződésre előírt alakban kell megkötni. Az előszerződésre az annak alapján megkötendő szerződés szabályai megfelelően irányadóak.(3) A szerződés megkötését bármelyik fél megtagadhatja, ha bizonyítja, hogya) az előszerződés megkötését követően előállott körülmény következtében az előszerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené;b) a körülmények megváltozásának lehetősége az előszerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;c) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; ésd) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe.”Az a tény, hogy a Kbt. 138. § (2) bekezdése lehetővé teszi a kapacitást biztosító cseréjét, még nem írja felül a felek saját megegyezését, melyet az előszerződésben rögzítettek. A 138. § (2) bekezdése kezeli azt a helyzetet, amennyiben a bevonásra valamely fél vagy felek teljesítésre képtelensége vagy egyéb ok miatt nincs lehetőség. De a 138. § (2) bekezdése nem írja felül a felek kötelezettségvállalására vonatkozó nyilatkozatát.Az előszerződés alkalmazása független attól a későbbi változástól, ami esetleg azt eredményezi, hogy az ajánlattevő saját maga is képes megfelelni. Az eljárás során történő kapacitásbevonás stabilizálja a kapacitást biztosító szervezet helyzetét és a bevonási kötelezettséget is. Az nem nivellálható, hiszen erre az ajánlattevő korábban vállalt kötelezettséget. Az előszerződés ugyanakkor gyakran pontatlan, a szerződés megkötése során a felek különösen tárgyalásos eljárásban még nem tudták pontosan, mire történik a bevonás, vagy csak általánosan fogalmazták meg annak tartalmát. Ebben a vonatkozásban biztosan van mozgástér, hiszen utólag kell pontosítani a bevonás mértékét és a vállalt ellenszolgáltatás értelmezését. Arra is van példa, hogy a felek olyan előszerződést kötöttek, amely gyakorlatilag nem tekinthető előszerződésnek, mert minden tartalmi kérdés eldöntését mellőzték és jogi értelemben nem hoztak létre szerződést. Ebben az esetben az előszerződés valójában két fél egybehangzó akaratnyilatkozata ugyan, de nem teljesíti azokat a feltételeket, ami miatt szerződésnek lenne […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
