Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása I.

Kérdés: A nyílt eljárás során építési beruházásra olyan értékű ajánlatok érkeztek, amik messze meghaladták a becsült értéket, így a beszerző érvénytelenné nyilvánította az eljárást. Ezt követően a korábbiakban már volt ilyenre példa, hogy emiatt volt lehetőség közvetlen szerződést kötni ún. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében. A tanácsadó azonban ezt nem indítja el, pedig volt már erre lehetőség eddig. Mi erről a véleményük?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek valóban jogában áll eredménytelenné nyilvánítani egy eljárást, amennyiben a beérkezett ajánlatok mindegyike meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások közül valóban létezik olyan jogalap, mely lehetővé teszi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása II.

Kérdés: Kifogásolhatom-e, hogy hirdetmény nélküli eljárást folytatott le az ajánlatkérő egy sikertelen nyílt eljárást követően? (Álláspontunk szerint, a piaci versenyre tekintettel nem lett volna szükség arra, hogy az egy darab ajánlattevőt meghívja, mi például szívesen indultunk volna a második eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek joga van hirdetmény nélküli eljárást indítani, amennyiben a sikertelen nyílt eljárást követően nem változtat időközben lényegesen a feltételeken, és nem kizáró ok vagy alkalmassági probléma miatt történt az ajánlatok érvénytelenítése, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

A Kbt. 115. §-a szerinti eljárás eredménytelenné nyilvánítása

Kérdés: A Kbt. 115. §-a szerinti eljárásban hogyan kell eljárni abban az esetben:
- Ha a beérkezett ajánlatok mindegyike meghaladja a nettó 300 millió forintot, és nincs tárgyalás (a tervezői árazott költségvetés szerint a becsült érték nettó 300 millió forint alatt volt, tehát jogszerű volt az eljárásfajta választása)? A Kbt. melyik szakasza alapján eredménytelen az eljárás?
- Ha a beérkezett ajánlatok között van olyan ajánlat, ami nettó 300 millió forint alatt van, és érvényes, alkalmas, és van olyan, ami nettó 300 millió forint felett van? A nettó 300 millió forint feletti ajánlat is bevonható a bírálatba?
Ha a legjobb ár-érték arány elérése esetén sem tud az ajánlattevővel az ajánlatkérő szerződést kötni, milyen indokkal utasíthatja el? A nettó 300 millió forint feletti ajánlatok érvénytelenek a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján? Elbírálhatók és érvényesnek tekinthetők a nettó 300 millió forint feletti ajánlatok is?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben a Kbt. 75. § (2) bekezdésének b) pontja alapján nyilvánítható eredménytelenné az eljárás, hiszen a 75. § (4) bekezdésében foglaltak szerint igazolható, hogy a rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Eredménytelen eljárást követő más eljárásfajta alkalmazása

Kérdés: Eredménytelen eljárás esetén mikor/hogyan lehet meghívásos, tárgyalásos eljárásba fordulni, illetve ha erre nincs lehetőség, hogyan írhatok ki úgy pályázatot, hogy részvételi szakasszal előminősítsem a jelentkezőket?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből adódóan vélhetően nem az előminősítési eljárásra gondol a kérdező - amely közszolgáltatók esetében lehetséges, de valójában dinamikus beszerzési rendszer, és előminősítési rendszernek felel meg -, hanem a kétszakaszos eljárásra utal.Fontos feltétel, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Fedezet ismertetése feltételes közbeszerzés esetén

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében kell-e ismertetni a fedezetet?
Részlet a válaszából: […] A fedezettel kapcsolatban a Kbt. a fedezet miatt történő eredménytelenségről szóló döntés vonatkozásában szigorította és részletezte a szabályokat. Ennek keretében a döntés nem születhet meg fedezethiány miatt, csak abban az esetben, ha a fedezetről az ajánlattevők korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Bírálat mellőzhetősége közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Feltételes közbeszerzés esetében van-e lehetőség arra, hogy a bírálatot ne kelljen elvégeznem?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 70. §-ának (1) bekezdésre részletezi azt az esetkört, amikor nem köteles az ajánlatkérő bírálni, hanem meghozhatja az eredménytelenségről szóló döntést. Ezt két esetben engedi az alábbi előírás, egyrészt amennyiben a végleges árajánlatok mindegyike meghaladja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Ajánlati kötöttség, eredménytelenné nyilvánítás tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Köteles vagyok-e már a tárgyalás során eredménytelenné nyilvánítani az eljárást, ha látom, hogy valamennyi ajánlat mértéke magas?
Részlet a válaszából: […] Tárgyalásos eljárás során az ajánlati kötöttség nem áll be, csak a végső ajánlattételkor. Ezért tartalmazza a Kbt. 87. §-ának (4) bekezdése azt, hogy az ajánlattevő a tárgyalások befejezésének időpontjától van kötve ajánlatához.A fentiekben megjelölt rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Eljárás fedezetet jelentősen meghaladó ajánlati ár esetén

Kérdés: Ha az összességében legkedvezőbb pontozású ajánlat a legdrágább, és messze meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet az ajánlati ár, akkor mi a kizárás megfelelő hivatkozási alapja? Nyertesnek hirdethetem-e a másik (30%-kal kedvezőbb ajánlatot tevő) céget, ha egyébként érvényes az ajánlata?
Részlet a válaszából: […] Esetünkben az ajánlatkérő vélhetően olyan értékelési szempontrendszert alkalmazott, amelyben az ár súlya mellett más szempontok igen magas súllyal szerepeltek, így megtörténhet, hogy a legjobb ajánlatot tevő kevésbé versenyképes árat adott. Az ajánlatkérő kötve van eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Eredménytelenné nyilvánítás forráshiány miatt

Kérdés: Ha feltételesen indítok egy uniós nyílt eljárást, melyet a felhívásban is jelzek, majd az értékelés során már hivatalosan is kiderül, hogy nem lesz forrás, azaz az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítani, mikor tehetem ezt meg? Azonnal vagy az értékelést követően?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra irányul, hogy a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése alapján van-e lehetőség azonnal eredménytelenné nyilvánítani az eljárást, vagy figyelemmel a törvény 70. § (1) bekezdésére, erre csak az értékelést követően van lehetősége az ajánlatkérőnek.A Kbt. 75....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 11.

Fedezet közlésének módja

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzésre és szolgáltatásmegrendelésre keretszerződéseket kíván kötni. A közbeszerzési eljárás becsült értékeként a szerződés keretösszegét jelölik meg. Az ajánlatkérő az ajánlati árat egy egységre (darabra, km-re, óradíjra stb.) vonatkozóan kéri. Véleményük szerint jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha a szerződés teljesítéséhez szükséges anyagi fedezetet egy egységre vonatkozóan közli?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint ez a megoldás erősen aggályos lehet. A keretszerződés tartalmának, anyagi fedezetre vonatkozó rendelkezéseinek ismerete hiányában ez a kérdés azonban nem ítélhető meg teljeskörűen.Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a Kbt. hogyan határozza meg az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.
1
2
3
9