Fedezet módosítása

Kérdés: Az ajánlatkérő az EKR „Előkészítő iratok” űrlapjának „Rendelkezésre álló fedezet (nettó értékben)” mezőjében tévesen a támogatási szerződés szerinti teljes projektköltséget rögzítette. A közbeszerzés tárgyára, azaz az építési munkákra ténylegesen rendelkezésre álló fedezet ennél lényegesen alacsonyabb. A téves összeg a mezőben megadott finanszírozási alapadatokból számítódott. A helyes összeget az ajánlatkérő több irata egyezően tartalmazza, például a polgármester nyilatkozata a közbeszerzési eljárás előkészítéséről vagy a támogatási szerződés költségvetése, amelyben az építéshez kapcsolódó költségsor külön szerepel. Ezeket az iratokat az ajánlatkérő az ajánlatok bontását megelőzően feltöltötte az EKR-be az eljárás előkészítő dokumentumai között. Mivel az ajánlatkérő a fedezet bontáskori közlését választotta, az EKR a bontási jegyzőkönyvben automatikusan az űrlapon rögzített, téves (magasabb) összeget ismertette. Módosítható-e a fedezet összege? Amennyiben igen, lefelé történő módosítás esetén a Kbt. 75. § (4) bekezdésének alkalmazásában melyik adat minősül a fedezet igazolására szolgáló, „az ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adatnak”? Alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontját a feltöltött dokumentumokkal igazolt, valós fedezetre hivatkozva, tekintettel arra, hogy a bontáskor magasabb összeg került ismertetésre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács 2026. szeptember 17-i, a közbeszerzési eljárások előkészítéséről szóló útmutatója rögzíti: a fedezet tekintetében – ellentétben a becsült értékkel – az ajánlatkérőnek lehetősége van a későbbi módosításra,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 11.
Kapcsolódó címkék:    

Eredménytelenség fedezetelvonás miatt

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzésre írt ki nyílt közbeszerzési eljárást. Az ajánlatok felbontását követően – a bírálati cselekményeket mellőzve – írásbeli összegezést küldött az ajánlattevőknek, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontja alapján eredménytelennek nyilvánítja az eljárást. Előzetes vitarendezési kérelmet adtunk be, a kérelmünkre azt a választ kaptuk, hogy forráselvonás történt a felettes szerv által, emiatt lett eredménytelen az eljárás. Véleményünk szerint az ajánlatkérőnek ezt a körülményt be kellett volna írnia az összegezésbe, mert így olyan, mintha utólag találták volna ki. Mi az Önök álláspontja minderről?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. rendkívül szűk keretek között engedi meg, hogy egy adott eljárás eredménytelen legyen. Az eredménytelenségi okokat a Kbt. 75. §-a tartalmazza, a 75. § (2) bekezdés a) pontja jelen esetben megfelelő hivatkozást jelenthet.A Kbt. 75. §-a szerint:„(2) Az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.

Anyagi fedezet ismertetése a bontáskor

Kérdés: Az ajánlatkérő feltételes közbeszerzésként indított uniós nyílt eljárást arra hivatkozva, hogy a projekt európai uniós forrásból kerül megvalósításra, és a projekt költségvetésének módosítása érdekében (a támogatási összeg megemelésére) a támogatási szerződés módosítását kezdeményezte a támogatónál. Amennyiben a módosítási kérelem elfogadására az ajánlatok bontását megelőzően sor kerül, helyesen jár el az ajánlatkérő, ha a bontáskor ismerteti a módosított anyagi fedezet összegét?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 53. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján feltételes közbeszerzési eljárás akkor is indítható, ha az ajánlatkérő támogatási szerződés módosítására vonatkozó igényt vagy változásbejelentést nyújtott be, és a támogatásra irányuló igény el nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 12.
Kapcsolódó címkék:    

Fedezet nyilvánossága

Kérdés: Az ajánlati felhívásban becsült értékeket adott meg az ajánlatkérő. Köteles-e az ajánlatérő közzétenni a fedezeti összegeket az EKR-ben, amely a saját leírása szerint nem egyezik meg a becsült értékekkel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A fedezettel kapcsolatban a Kbt. az ismertetés lehetőségét adja meg az ajánlatkérőnek a bontást követően, amennyiben úgy dönt. Egyébként az EKR-ben az irányadó adatot rögzíteni kell, melyről nem feltétlenül szerez az ajánlattevő tudomást. Erre vonatkozik a Kbt. 68. §...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. október 8.

Jogutód szerződéskötési kötelezettsége

Kérdés: Jogutódja vagyunk egy olyan cégnek, amely közbeszerzési ajánlatkérőnek minősült. Jogelődünknél két uniós értékű közbeszerzési eljárás volt folyamatban, a nyerteseket kiértesítették, de a szerződés megkötésére nem került sor. Kérdésünk arra irányul, hogy meg kell-e kötnünk a közbeszerzési szerződéseket, vagy mentesülhetünk valamilyen okból? Az a helyzet, hogy a szerződések pénzügyi forrása nálunk nem biztosított.
Részlet az állásfoglalásából: […] Jogutódlás esetén a Kbt. 139. § vonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni. A 139. § (3) bekezdése rendelkezik a kérdés szerinti esetről. A rendelkezés maga eléggé szűkszavú, mindösszesen azt tartalmazza, hogy „az ajánlatkérőként szerződő fél személyében...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. október 8.

Műszaki-funkcionális egység kérdése időben egymástól elváló építési beruházások esetén

Kérdés: Önkormányzati közösségi létesítmény kialakítására nyertünk el pályázati forrást 2021-ben. A beruházás megvalósítására közbeszerzési eljárásban, építési beruházás tárgyában kötöttünk vállalkozási szerződést 296 millió Ft értékben. A beruházás megvalósult, a létesítmény 2024. augusztusban került átadásra. A pályázati forrás szűkössége miatt, a kialakított épületben „üresen” hagytuk azt a helyiségcsoportot, ahol most hűtőkamrát alakítanánk ki saját forrás felhasználásával, 5,5 millió Ft értékben. Közbeszerzési szakértőnk szerint erre is közbeszerzésben kell szerződést kötnünk, mert az eredeti építészeti tervekben szerepelt, a hűtőkamra kialakítása építési beruházásnak minősül, és 2022-ben forráshiány miatt maradt el a megvalósítása. Mi úgy gondoljuk, hogy miután az eredeti beruházás szerződése már teljesült, és ezt a beruházást saját forrásból valósítjuk meg, továbbá a szerződés értéke sem éri el a közbeszerzési értékhatárt, közvetlenül szerződhetünk. Mi lenne a jogszerű megoldás?
Részlet az állásfoglalásából: […] Miután nem teljesen ismerjük a beruházás műszaki hátterét és dokumentációját, a kérdés szerinti információkra alapozva tudjuk a kérdést megválaszolni.A Kbt. 17. § (5) bekezdése alapján az építési beruházás becsült értékét úgy kell megállapítani, hogy a teljes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. június 11.

Feltételes közbeszerzés

Kérdés: Az ajánlatkérő feltételes közbeszerzésként indított uniós nyílt eljárást arra hivatkozva, hogy a projekt európai uniós forrásból kerül megvalósításra, és a projekt költségvetésének módosítása érdekében (a támogatási összeg megemelésére) a támogatási szerződés módosítását kezdeményezte a támogatónál. Amennyiben a módosítási kérelem elfogadására vagy a támogatási szerződés módosítására sor kerül az ajánlatok bontását megelőzően, helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha a bontáskor ismerteti az anyagi fedezet összegét?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 53. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezések alapján feltételes közbeszerzési eljárás akkor is indítható, ha az ajánlatkérő támogatási szerződés módosítására vonatkozó igényt vagy változásbejelentést nyújtott be, és a támogatásra irányuló igény el nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. augusztus 7.

Fedezetelvonás

Kérdés: Az ajánlatkérő szolgáltatásbeszerzésre írt ki nyílt közbeszerzési eljárást. Az ajánlatok felbontását követően – a bírálati cselekményeket mellőzve – az írásbeli összegezés megküldésével közölte az ajánlattevőkkel, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozva eredménytelennek minősíti az eljárást. Előzetes vitarendezésben rákérdeztünk az indokra. Azt a választ kaptuk, hogy forrásátcsoportosítás történt az ajánlatkérő belső körülményei miatt, így a szerződés megkötésére már nem lenne képes megfelelő anyagi fedezet hiányában. Jogsértő-e az ajánlatkérő döntése?
Részlet az állásfoglalásából: […] Véleményünk szerint a jelzett körülmények mellett az ajánlatkérő jogsértő módon zárta le eredménytelenül az eljárást az alábbi okok miatt.A közbeszerzési eljárás kiírásával az ajánlatkérő kötelezettséget vállalt arra, hogy a nyertes ajánlattevővel szerződést köt....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. július 10.

Eredménytelenné nyilvánítás

Kérdés: Egy nyílt közbeszerzési eljáráson vettünk részt, ahol az ajánlatkérő fedezethiányra hivatkozással a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánította, az ajánlatokat nem is bírálta el. Van jogi lehetőség az eredménytelenségi döntés megtámadására?
Részlet az állásfoglalásából: […] A beérkezett ajánlatok bírálatának mellőzése, illetve a közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítása is szigorú szabályokhoz kötött.A Kbt. 70. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok bírálatának kötelezettsége terheli az ajánlatkérőt, amely kötelezettségtől...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. május 8.

Eljárás eredménytelenné nyilvánítása fedezethiány miatt

Kérdés: Az ajánlatkérő a legjobb ár-érték arányértékelési szempontot alkalmazta. Az összességében legkedvezőbb ajánlat meghaladja a rendelkezésre álló fedezet összegét, azonban a 2. helyezett ajánlati ára fedezeten belül van. Az ajánlatkérő ebben az esetben megteheti, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontja alapján az eljárás eredménytelenségéről döntsön, vagy a 2. helyezett ajánlatát figyelembe kell vennie, amennyiben az érvényes?
Részlet az állásfoglalásából: […] Rendkívül jó a kérdés, hiszen az eredménytelenségi ok nem áll fenn a második helyezettel szemben. Azonban a fedezet rendelkezésre állásával kapcsolatos eredménytelenségi ok alkalmazása nem kötelező erejű, erről az ajánlatkérő dönt. Amennyiben az első helyezett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. december 14.
1
2
3
…
10