Eljárás kizárólag értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? Például nemzeti rezsimben, nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek. A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? A fentiek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Kbt. 254. §-a nemzeti rezsimben lehetővé teszinyílt eljárás keretében tárgyalás kezdeményezését, amelynek feltétele, hogyegyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlattevő sem tett– az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Egyetlen ajánlat nyílt eljárásban

Kérdés: Közösségi értékhatárokat elérő értékű nyílt ajánlati felhívásra összesen egy darab ajánlat érkezett, de az érvényes. Az ajánlattevő ilyen esetben kihirdethető-e az eljárás nyertesének, vagy meg kell ismételni az eljárást, miután nem alakult ki versenyhelyzet?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. közösségi értékhatárokat elérő értékű, nyíltközbeszerzési eljárásokra vonatkozó 92. §-ának a)-g) pontjai alapján akkoreredménytelen az eljárás, ha– nem nyújtottak be ajánlatot;– kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be;– egyik ajánlattevő sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Ajánlat alapján más rezsim alá tartozó eljárás

Kérdés: A becsült érték alapján meghatározott rezsim szerinti eljárásban az ajánlattevők – köztük a legkedvezőbb ajánlatot tevő – olyan értékű ajánlatot tettek, amely másik rezsim szerinti eljárás lefolytatását igényelte volna. Mi a teendőm, mint ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] Jogszerűen akkor jár ez az ajánlatkérő, amennyiben azeljárást eredménytelennek nyilvánítja. Esetünkben indokolható mindez a Kbt. 91.§-ának c) pontjával, amelynek értelmében egyik ajánlattevő sem, vagy azösszességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Eljárás alkalmazott rezsim értékét meghaladó ajánlati ár esetén

Kérdés: Mi az eljárási szabály abban az esetben, ha egyszerű közbeszerzési eljárás során az ajánlattevő ajánlati ára meghaladja a nemzeti értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 81. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatokelbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-eaz ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokbanmeghatározott feltételeknek.A Kbt. 88. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Tárgyalásos eljárás feltételei

Kérdés: Ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy tárgyalásos eljárást folytassunk le akkor, ha az megítélésünk szerint indokolt, azonban a Kbt. szerint körön kívüli az az ok, amely miatt ezt az eljárásfajtát kívánjuk alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárás indulhat hirdetmény közzétételével, illetve hirdetmény nélkül is.A Kbt. 124. §-a szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Közbeszerzés fedezete, támogatott beszerzések

Kérdés: Rendelkeznie kell-e az anyagi fedezettel az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás megindítása előtt az új Kbt. 48. § (2) bekezdése szerint? Milyen előírások vonatkoznak a támogatásból megvalósuló beszerzésekre? (A régi Kbt. egyértelműbb volt ebben a tekintetben.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem mondja ki, hogy az ajánlatkérő akkor indíthatja meg a közbeszerzésre irányuló eljárást, ha rendelkezik a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel, vagy az arra vonatkozó biztosítékkal, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Eljárás megfelelő ajánlat hiányában, jogorvoslati lehetőség

Kérdés: Eredménytelen a közbeszerzési eljárás a Kbt. 92. §-ának c) pontja alapján, ha "egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlattevő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot". Mikor alkalmazhatja ajánlatkérő ezt a bekezdést, milyen mértékben kell, hogy meghaladja az ajánlott ár a rendelkezésre álló anyagi fedezetet (becsült értéket)? Mikor támadható az ajánlatkérő e bekezdés alapján meghozott döntése?
Részlet a válaszából: […] A megtámadhatóság oka nem feltétlenül a meghozott döntésben keresendő, hiszen arra lehetőséget ad a Kbt. sőt, annak 82. §-a értelmében, ha az ajánlatkérő a közbeszerzés megkezdését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.

Ajánlatok módosítása

Kérdés: A Kbt. 283. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti tárgyalásos eljárás során az ajánlat módosítása csak az ár tekintetében lehetséges-e, azzal, hogy kizárólag kedvezőbb lehet-e az ár, avagy az ár csökkentésével egyidejűleg az ajánlat egyéb tekintetben is módosítható-e?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 283. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai a nyílt eljárás szabályainak meghatározásakor csak az "anyagi fedezettel" és az "ellenszolgáltatással" foglalkoznak, nincs mégsem korlátozás az ajánlat egyéb tekintetben történő módosítására, változtatására vonatkozóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.

Tárgyalás – értékelés után

Kérdés: A Kbt. 254. §-a értelmében van-e lehetőség a közbeszerzési eljárás során az értékelést követően tárgyalás kezdeményezésére? A tárgyalás módosítja-e a felhívásban közölt határidőket (az eredményhirdetés, szerződéskötés tekintetében), avagy a felhívásban megadott határidőn belül le kell-e bonyolítani a tárgyalást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 254. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok Kbt. 81. §-ának (4) bekezdése szerinti értékelését (az érvényes ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempont alapján, illetve a Kbt. 89-90. §-aiban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 14.
1
8
9