Találati lista:
21. cikk / 41 Erőforrás-szervezettel kapcsolatos gyakorlati problémák
Kérdés: A következőkben az erőforrás-szervezetekkel kapcsolatban tennék fel kérdéseket. 1. A Kbt. meghatározása szerint az erőforrás-szervezet az, amely a teljesítéshez erőforrást biztosít, de nincs bevonva a teljesítésbe. Erőforrások az anyagok, gépek, energia, szellemi erőforrás. Tehát erőforrás-szervezetnek tekinthető a bérmunkásokat és gépeket bérbe adó cég, megbízott szakértő? 2. Jól értelmezem, hogy a 71. § (1) bekezdés c) pontja alapján kötelező az ajánlattevőnek felsorolni az összes erőforrás-szervezetet, függetlenül az értékhatártól és attól, hogy az alkalmasság igazolásánál az ajánlattevő támaszkodik-e rá vagy sem? 3. Az ajánlatkérő szolgáltatást szeretne megrendelni, és ehhez az alkalmassági feltételek között előírta, hogy a teljesítéshez bizonyos géppel kell rendelkeznie az ajánlattevőnek. Az ajánlattevő bérelné ezt a gépet, és az alkalmasságát ezzel igazolná. De mivel a bérbeadóval nem áll fenn a Ptk. szerinti többségi befolyás, a 4. § 3/E alapján nem támaszkodhat rá. A józan ész és a korábbi törvény szerint el lehetne fogadni, mert az alkalmasságnak is megfelel, és tudná teljesíteni a feladatot. De mi történik, ha a versenytárs emiatt jogorvoslatért fordul a DB-hoz?
22. cikk / 41 Vállalkozások minősítése
Kérdés: Mit jelent az, hogy a vállalkozás minősítéséről nyilatkozni kell?
23. cikk / 41 Dokumentációban szereplő szerződésnek meg nem felelés
Kérdés: A beszerzés tárgya építési beruházás. Általános egyszerű eljárás, tárgyalás nélküli. A műszaki tartalom nagyon pongyolán van meghatározva, bejárás nincs. A csatolt vállalkozási szerződést, ha aláírjuk, akkor elismerjük, hogy van megfelelő besorolású vezetőnk, továbbá rendelkezünk meghatározott jogosítványokkal, bizonyítványokkal. A szerződéstervezet szerinti jogosítványaink nincsenek, a biztosításunk is csak sima építési biztosítás. Nem kell sehol nyilatkozni, hogy elfogadjuk a tervezetet, vagy mit akarunk módosítani, és nem kérik, hogy aláírva csatoljuk a pályázati anyagba. Mi van akkor a szerződéssel, ha megnyerjük a munkát? Az értesítőben megjelenő feltételeknek megfelelünk. A szerződésben meghatározottaknak nem, de azokat nem is kérik.
24. cikk / 41 Minősített ajánlattevők jegyzékére felkerülés "haszna"
Kérdés: Mi az értelme a minősített ajánlattevők jegyzékére felkerülésnek, ha gyakorlatilag szinte valamennyi ajánlatkérő szigorúbb minősítési szempontokat határoz meg a kizáró okok és azok igazolási módja tekintetében?
25. cikk / 41 Alkalmasság feltételeinek a minősített ajánlattevők jegyzékéhez képest szigorúbb megállapítása
Kérdés: Mit jelent az, hogy az ajánlatkérő az alkalmasság feltételeit és igazolását a minősített ajánlattevők jegyzékéhez képest szigorúbban állapítja meg?
26. cikk / 41 Nemleges nyilatkozatok
Kérdés: A dokumentáció szerint az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a 2004. évi XXXIV. törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e. Mi az értelme annak – különös tekintettel az előzőekre –, hogy ha nem tartozunk a törvény hatálya alá, arról is nyilatkoznunk kell?
27. cikk / 41 Bejelentés alakszerűsége
Kérdés: A törvény hatálya alá bejelentésnek, ha mást jelentek be, van-e kötelező formája?
28. cikk / 41 Dokumentáció irányelvre hivatkozásának jogszerűsége
Kérdés: A beszerzés tárgya szolgáltatásmegrendelés. A dokumentáció a szolgáltatási kategória tekintetében a 2004/18/EK irányelv II. mellékletére hivatkozik. Miről szól ez az irányelv, mit tartalmaz konkrétan a II. melléklet, és hol találjuk meg? Jogszerű-e, hogy az ajánlatkérő "jogszabálykeresésre" hívja fel, kötelezi a jelentkezőt?
29. cikk / 41 Kiegészítő tájékoztatás "besorolása"
Kérdés: Az ajánlati felhíváshoz adott útmutatóban olvastuk, hogy a kiegészítő tájékoztatás az adott közbeszerzési eljárás dokumentációjának részévé válik. Hol szabályozza ezt a Kbt.? Az ajánlattevőnek azt csatolnia kell az ajánlatában, vagy csak meg kell őriznie? Ha csatolni kell, milyen jogszabályi előírás alapján, illetve mi ennek a kötelezettségnek az indoka?
30. cikk / 41 Tevékenységi kör igazolása közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Úgy tudjuk, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a társasági szerződésnek nem kell tartalmaznia a cég valamennyi tevékenységét, az adott tevékenység folytatásához elegendő, ha annak megkezdését a társaság a megkezdést megelőzően 15 nappal korábban bejelenti az adóhatósághoz. Ezt a szabályt figyelembe véve jogszerű-e a kiírásban annak előírása, hogy cégkivonattal lehet csak igazolni a beszerzés tárgyához szükséges tevékenységi kört? A változásokat figyelembe véve nem kellene itt vagylagosan szerepeltetni az APEH-igazolást? És végül, jogszerű-e a kiírásnak az a kitétele, hogy ha a cégkivonat nem tartalmazza a tevékenység elvégzéséhez szükséges tevékenységi kört, akkor az ajánlat érvénytelen?
