Beszerezni kívánt mennyiség rögzítése a DBR-ben

Kérdés: Rögzíthető-e DBR-ben a beszerezni kívánt mennyiség, azaz vállalható-e kötelezettség arra a DBR felállításakor?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő egy előminősítési rendszer esetében mennyiségeket kíván rögzíteni, úgy szükségtelenül saját későbbi dolgát nehezíti meg. Ugyanis a DBR lényege pontosan az, hogy nem szükséges már az eljárás megindításakor közzétenni a műszaki tartalmat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Előzetes tájékoztató közzétételének határideje

Kérdés: Közszolgáltatóként a Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban előzetes tájékoztatót szeretnék közzétenni. Meddig szükséges várnom?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 113. §-a szerinti eljárásban a 113. § (1) bekezdése szerint legkésőbb az összefoglaló tájékoztatás megküldésétől számított öt munkanapot követően, de 12 hónapon belül kell megküldeni az eljárást megindító felhívást. Már az összefoglaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 3.

Műszaki tartalom módosíthatósága az ajánlattételi határidő elhalasztásával

Kérdés: Módosíthatja-e az ajánlatkérő a műszaki tartalmat úgy, hogy az ajánlattételi határidőt elhalasztja azzal az érvvel, hogy ezzel szélesíti a versenyt, és így több ajánlattevő tud ajánlatot tenni, vagy mindenképpen újra kell indítania az eljárását?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megítéléséhez érdemes példaként felhozni néhány jogorvoslati döntést, mely a Kbt. 55. §-ának (6) bekezdését értelmezi.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint a felhívás és az egyéb közbeszerzési dokumentumok módosítása nem eredményezheti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Hirdetmények keresése az EKR-ben

Kérdés: Mitől függ az, hogy az EKR-ben egyes hirdetményekre szükséges-e az érdeklődés jelzése? A megjelenő hirdetmények - E10, E20, E40 - nagy részéhez szükséges, és nem az érdeklődési határidő szerint, hanem az ajánlati határidő szerint listáz dátumra kereséskor. Lehetséges, hogy az előzetes tájékoztatókat nem listázza a rendszer? Vagy ha igen, hogyan kell rákeresni úgy, hogy még legyen lehetőség az érdeklődés jelzésére?
Részlet a válaszából: […] Az EKR-hírek között 2018. július 19-én került közzétételre az a tájékoztatás, mely szerint a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. kormányrendelet 8. §-a alapján időszakos előzetes tájékoztatót tartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Elektronikus közbeszerzési kötelezettség

Kérdés: Az összefoglaló tájékoztatót korábban elindítottuk, de azt követően hatályba lépett a kötelező elektronikus közbeszerzés. Lefolytathatjuk még papíralapon az eljárást?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet értelmében 2018. április 15-étől kell alkalmazni az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseket, a korábban megkezdett eljárásokra nem.A kormányrendelet 35. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Ajánlattevő döntése szerinti, alternatív igazolási mód

Kérdés: Ez idáig az egységes joggyakorlat szerint az ellenszolgáltatás mértékét vagy azzal arányosan a közbeszerzés mennyiségét kellett, illetve lehetett az ajánlatkérőnek előírnia referencia alkalmassági követelményként, és ahhoz igazodóan az igazolási módot. Most kvázi alternatív igazolási módot kell lehetővé tenni az ellenszolgáltatás mellett, a mennyiséggel. Ebben az esetben az ajánlattevő fogja eldönteni, hogy melyik neki a szimpatikusabb mód?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 22. § (2) bekezdésének szövege alapján az igazolásban az ajánlattevő döntheti el, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.

Beszerzés mennyiségének meghatározása

Kérdés: Milyen mértékű pontossággal kell a beszerzési mennyiséget meghatározni akkor, amikor nem tudjuk pontosan előre megmondani azt? Egyszerre kellene ą eltérést alkalmazni, vagy esetleg még az opció jöhet szóba? Ez milyen hatással van a becsült értékre? Le is vonhatom akár a csökkentett mennyiséget - figyelemmel arra, hogy az az alapmennyiség?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. főszabálya értelmében a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét az ajánlatkérő köteles megadni.A közbeszerzési törvény 58. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles megadni a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét - adott esetben opcionális rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Beszerzés tárgyának meghatározása a kiírásban

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban nem adott meg konkrét példányszámokat, csak nagyon tág intervallumot tól-ig megjelöléssel a beszerzés tárgyát képező termék vonatkozásában. Ennélfogva árakat sem tudunk megalapozottan adni, mert az nagyban függ a példányszámtól. Az előzetes vitarendezés iránti kérelmünket az ajánlatkérő elutasította azzal, hogy korábban is érkezett érvényes ajánlat a fenti tartalmú felhívás (dokumentáció) alapján. Jogszerű így a kiírás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 38. § (3) bekezdésének d) pontja egyértelműen előírja, hogy az eljárást megindító felhívásnak tartalmazni kell különösen a közbeszerzés tárgyának és mennyiségének megjelölését.Az nem lehet az ajánlatkérő egyedüli érve, hogy volt már, aki képes volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Beszerzési mennyiség mértékének növelhetősége

Kérdés: Elfogadható-e az, ha az ajánlatkérő a beszerzés mennyiségét egy kétéves keretszerződés időtartama alatt 120 százalékkal megnöveli?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti eset egyben azt jelenti, hogy az opcionálisan lerendelhető mennyiség például 120 százalék, mely szokatlanul magas érték. Az ajánlatkérőnek lehetősége van szabadon meghatározni a beszerzés mennyiségét, azonban a hirdetmény-ellenőrzés a hasonló mértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.

Beszerzési érték túllépésének következményei

Kérdés: A megkötött közbeszerzési szerződésben megállapított beszerzési érték milyen feltételekkel léphető túl akkor, ha a szerződésben kikötött plusz/mínusz 25 százalék helyett 69,33 százalékkal lépték azt túl? Milyen jogkövetkezményei vannak az ilyen eseteknek? Esetleg el kell fogadni ezt a túllépést a szerződés teljesítése során jogszabályszerűnek?
Részlet a válaszából: […] Mivel az eredeti beszerzési tárgy mennyiségi meghatározása a 25 százalékos mértékű eltérést teszi lehetővé, így a 69,3 százalékos eltérés esetében a 25 százalék feletti túllépés a közbeszerzési törvény mellőzésével történik. A kérdés alapján nehéz meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.
1
2
3
4