Találati lista:
3511. cikk / 3730 Közbeszerzési előírások közszolgáltatókra
Kérdés: Mi történik akkor, ha év közben a közbeszerzési terv leadása után nyílik lehetőség egy nagyobb beszerzésre? Le kell jelenteni a bizottságnak, vagy meg kell indítani az eljárást? Társaságunk bejelentkezett a Kbt. különös része hatálya alá, mivel közszolgáltatónak minősülünk. Egyes vélemények szerint az általános rész hatálya alá is be kellett volna jelentkeznünk, gazdasági társaság lévén. Mi az Önök véleménye erről a kérdésről? Hogyan lehet eldönteni, hogy egy bizonyos árubeszerzés a tevékenységünk (lakossági vízszolgáltatás) ellátásával közvetlenül kapcsolatos (személygépkocsi, központi szerver stb.)? Mi az, ami támadható?
3512. cikk / 3730 Versenyhivatali, döntőbizottsági igazolás a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában nem írta elő a Gazdasági Versenyhivatal és a Közbeszerzési Döntőbizottság általi igazolást (nyilatkozatot), a közjegyző előtt tett nyilatkozathoz pedig hiánypótlásként utólag kérte azokat. Kérdésünk, hogy a közjegyző előtt tett nyilatkozat "tartozéka"-e az említett két igazolás?
3513. cikk / 3730 Kirívóan alacsony ár vizsgálata
Kérdés: Milyen összeg minősül a gyakorlatban kirívóan alacsony árnak? Az ajánlatkérő hogyan ellenőrzi az ajánlattevő nyilatkozatát erre vonatkozóan? Esetleg százalékban határozza meg az ajánlatkérő, hogy az ár vonatkozásában mit tart kirívóan alacsonynak?
3514. cikk / 3730 Kis- és középvállalkozás mint bírálati szempont
Kérdés: Az összességében legelőnyösebb ajánlat bírálati szempontjai között szerepelhet-e a Kkv-tv. hatálya alá tartozás?
3515. cikk / 3730 Felhívásban szereplőtől műszakilag eltérő terméktípus
Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő a dokumentációban 2-3 féle típust jelöl meg, hogy ezek bármelyikét elfogadja? Az ajánlattevő ajánlhat-e 4. típust ilyen esetben, ha az műszaki paramétereiben megfelel a kiírásnak?
3516. cikk / 3730 Egybeszámítási szabályok informatikai jellegű beszerzéseknél
Kérdés: Az informatikai jellegű beszerzések – számítógép, monitor, szoftverek és egyéb ide tartozó tárgyak – hogyan különülnek el egymástól az összeszámítási kötelezettség tekintetében? Egyáltalán szétválaszthatóak-e? E beszerzési tárgyak vonatkozásában mit jelent "a rendeltetés azonossága és az egymással összefüggő felhasználás" kitétel?
3517. cikk / 3730 Önkormányzati tulajdonban álló kft. mint ajánlatkérő
Kérdés: Társaságunk 100 százalékos önkormányzati tulajdonlás mellett működő kft. Tevékenységünk során az alábbi szolgáltatásokat végezzük: önkormányzati megrendelésre kötelező önkormányzati feladat (parkfenntartás, köztisztaság, hó- és síkosságmentesítés, temetőfenntartás, temetőfejlesztés, gyepmesteri telep üzemeltetése); önkormányzati rendelet alapján kötelező közszolgáltatás (lakosságihulladék-szállítás); egyéb társaságoknak, magánszemélyeknek vállalkozási, üzleti alapon történő temetkezési, termelési- és egyéb hulladékszállítási, egyéb karbantartási, fenntartási feladatai. Kérdésünk: társaságunk a Kbt. előírása [22. §-ának (1) bekezdése] alapján szerepel-e az ajánlatkérők között? Amennyiben az ajánlatkérés társaságunkra kötelező szabály, a törvényben előírt értékhatárok elérése esetén kell-e pályáztatni minden egyes tevékenységünkkel összefüggő beszerzést, szolgáltatás igénybevételét, vagy csak az önkormányzati megrendeléssel összefüggő tevékenységünk esetében?
3518. cikk / 3730 Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek jogalanyisága a közbeszerzési eljárásokban
Kérdés: Az alsófokú oktatási intézmények gondnoksága az önkormányzat önállóan gazdálkodó költségvetési intézménye. Az intézményhez 13, részben önállóan gazdálkodó oktatási intézmény tartozik. A részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények önálló költségvetéssel rendelkeznek, kötelezettséget a költségvetési előirányzat erejéig önállóan vállalnak. Kérdésem, hogy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek azonos tárgyú árubeszerzéseit (élelmiszerek) össze kell-e vonni, vagy a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv önálló alanya a Kbt.-nek?
3519. cikk / 3730 Nem munkaszerződéssel foglalkoztatott közreműködők a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Támogatott kedvezményezetteknél gyakran előfordul (például civil szervezetek), hogy munkatársaikat egy-egy projektben nem munkaszerződéssel, hanem esetenként megbízási szerződéssel vagy vállalkozási szerződéssel foglalkoztatják. Így például a projektvezetőt, aki kulcsszerepet tölt be a projekt végrehajtásában. Az EU-s (PHARE) pályázati kiírásokat korábban kifejezetten úgy fogalmazták meg, hogy ezeknek a szakértőknek az önéletrajzát is mellékelni kellett a pályázathoz, és ez a pályázat értékelésének tárgyát képezte. A Kbt. szerint csak a munkaszerződés kivétel a közbeszerzés alól. Mi a helyzet az olyan támogatott program esetén, ahol a pályázatban meg kellett nevezni a közreműködő személyeket, és őket nem munkaszerződéssel akarják foglalkoztatni? Közbeszerzés-köteles-e ez akkor, ha a pályázati kiírást az új Kbt. hatályba lépése előtt tették közzé?
3520. cikk / 3730 Társaságok "büntetlen előéletének" igazolása
Kérdés: Egy részvénytársaság hogyan szerezheti be a hatósági erkölcsi bizonyítványt és honnan [Kbt. 60. § (2) bekezdésének a) és c) pontjai]? A témában adott vezérigazgatói nyilatkozattal, amelyet a közjegyző hitelesít, kiváltható-e a hatósági erkölcsi bizonyítvány?
