Találati lista:
3601. cikk / 3708 Alkalmasság meghatározása kizárólagos jog esetén
Kérdés: Mit értünk alkalmasságon az ún. kizárólagos jog tekintetében?
3602. cikk / 3708 Hirdetmény közzétételével induló nyílt eljárás a nemzeti rezsimben
Kérdés: Van-e lehetőség a hirdetmény közzétételével induló nyílt eljárás alkalmazására a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén?
3603. cikk / 3708 Nyílt eljárás szabályainak alkalmazása
Kérdés: A tárgyalásos eljárásokban kizárólag az arra irányuló Kbt.-szabályokat lehet alkalmazni?
3604. cikk / 3708 Közbeszerzés az adóeljárásban
Kérdés: Tudomásunk szerint bizonyos esetekben az adótartozások végrehajtásánál is alkalmazni kell a közbeszerzésre vonatkozó szabályokat. Kikre terjed ez ki, egyáltalán van-e összefüggés az adóeljárás és a közbeszerzés között?
3605. cikk / 3708 Meghívásos tervpályázat
Kérdés: A tervpályázati eljárásokról szóló kormányrendelet tartalmaz-e szabályokat a meghívásos tervpályázati eljárásra, és ha igen, azok menynyiben térnek el a Kbt. meghívásos eljárásokra vonatkozó rendelkezéseitől?
3606. cikk / 3708 Összeférhetetlenség tervpályázati eljárásban
Kérdés: Léteznek-e külön kizáró okok a tervpályázati eljárásokban az ajánlattevő tekintetében? Mely jogszabály rendezi ezeket?
3607. cikk / 3708 Keretmegállapodásos eljárás a központosított közbeszerzésben
Kérdés: Milyen külön előírások vonatkoznak a központosított közbeszerzési rendszerben a keretmegállapodásos eljárásokra? Mely jogszabály határozza meg az eljárási rendet?
3608. cikk / 3708 Kbt. értékelési szabályai
Kérdés: Az ajánlatok elbírálásának szempontjait ugyanúgy kell kiválasztani, mint a régi Kbt. esetében? Milyen részletes előírásokat tartalmaz a hatályos szabályozás a részszempontok pontozási módszere tekintetében?
3609. cikk / 3708 Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?
3610. cikk / 3708 Eljárás megfelelő ajánlat hiányában, jogorvoslati lehetőség
Kérdés: Eredménytelen a közbeszerzési eljárás a Kbt. 92. §-ának c) pontja alapján, ha "egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő sem tett – az ajánlattevő rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot". Mikor alkalmazhatja ajánlatkérő ezt a bekezdést, milyen mértékben kell, hogy meghaladja az ajánlott ár a rendelkezésre álló anyagi fedezetet (becsült értéket)? Mikor támadható az ajánlatkérő e bekezdés alapján meghozott döntése?
