3730 talált cikk a Ket. kifejezésre

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál a törvény nem írja elő eredményhirdetés tartását, csak összegzés megküldését. Ebben az esetben mikor köthető meg legkorábban a szerződés? Mikortól számítódik a 8 napos jogorvoslati eljárás indításának lehetősége?

Kérdés: EU-s hirdetménynél mi számít a feladás napjának, erről melyik jogszabályhely rendelkezik?

Kérdés: Az ajánlati felhívásban az ajánlatok formai követelményei között az ajánlatkérő folyamatos oldalszámozást írt elő. Az ajánlat elbírálása során ajánlatkérő kizárhatja-e az eljárásból az ajánlattevőt azért, mert ajánlatának oldalain csak az írott oldalakat számozta be, az üres hátoldalakat nem, és ezzel az ajánlatkérő álláspontja szerint nem teljesítette az ajánlat benyújtására előírt feltételeket, így ajánlata érvénytelen?

Kérdés: Közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérő a tevékenysége során elért bevételekből történő árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetén – amennyiben az összeghatár a közbeszerzési értéket eléri – kötelezett-e közbeszerzési eljárás lefolytatására?

Kérdés: Határozatlan időre kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely paragrafus szerint kell eljárni? Ugyanis a határozatlan időre kötött árubeszerzésnél csak azokra a szerződésekre tartalmaz rendelkezést a törvény, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése (tehát nem adásvétel).

Kérdés: Integrált vállalatirányítási rendszer, illetve bármilyen alkalmazás beszerzése (és bevezetése) árubeszerzésnek vagy szolgáltatásnak minősül-e (konkrétan egy alkalmazás beszerzése minek számít)?

Kérdés: Két évvel ezelőtt megkötött szerződés módosítása a régi vagy az új Kbt. szerint történik-e?

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?

Kérdés: Határozhat-e meg értékhatárt (becsült értéket) ajánlatkérő a hirdetmény után megvásárolt dokumentáción belül – kivált akkor, ha fedezethiány miatt egyszer már eredménytelen eljárást újból (azonos műszaki tartalommal) meghirdeti?