3617 cikk rendezése:
3501. cikk / 3617 Közbeszerzési terv készítésének kötelezettsége
Kérdés: Mit értünk közbeszerzési terven? Mely ajánlattevők részére írja elő kötelezettségként a Kbt. a közbeszerzési terv készítését?
3502. cikk / 3617 Minősített ajánlattevők jegyzékének megjelenése
Kérdés: Mikor teszi közzé a Közbeszerzések Tanácsa a minősített ajánlattevők jegyzékét?
3503. cikk / 3617 Tárgyalásos eljárás feltételei
Kérdés: Ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy tárgyalásos eljárást folytassunk le akkor, ha az megítélésünk szerint indokolt, azonban a Kbt. szerint körön kívüli az az ok, amely miatt ezt az eljárásfajtát kívánjuk alkalmazni?
3504. cikk / 3617 Pótmunkák megrendelése
Kérdés: Az ajánlati felhívásban van-e lehetőség arra, hogy a pótmunkákról is rendelkezzen az ajánlatkérő, vagy pótmunkák esetén a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött megállapodás módosítása, kiegészítése, esetleg új eljárás kiírása szükséges?
3505. cikk / 3617 Hirdetmény díjának visszatérítése
Kérdés: Ha az ajánlatkérő a pályázati felhívás közzétételére irányuló kérelmét visszavonja, elveszíti a közzétételi díjat, avagy az visszajár a részére, és amennyiben igen, milyen mértékben?
3506. cikk / 3617 Ajánlattételi határidők az új Kbt.-ben
Kérdés: Hogyan határozza meg az egyes eljárásokban az új Kbt. az ajánlattételi határidőket?
3507. cikk / 3617 Építési beruházás részekre bontása
Kérdés: Több évre áthúzódó pénzügyi fedezet esetén lehet-e több részre bontani egy létesítményt?
3508. cikk / 3617 Mentesülés a Kbt. alkalmazása alól, egyéb szolgáltatások meghatározása
Kérdés: A Közbeszerzési levelek 2. száma 63. kérdésére adott válasszal kapcsolatban: a Kbt. 296. § g) pontja (4. számú melléklet) kivételt jelent-e az egyszerű eljárás alól, vagy sem? Melyek az "egyéb" szolgáltatások?
3509. cikk / 3617 Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás és gyorsított eljárás egybevetése
Kérdés: Mikor indítható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, és mikor gyorsított eljárás? Mennyiben tér el egymástól a két eljárásfajta?
3510. cikk / 3617 Alkalmasság meghatározása kizárólagos jog esetén
Kérdés: Mit értünk alkalmasságon az ún. kizárólagos jog tekintetében?