Egyetlen ajánlattevő az eljárásban

Kérdés: Mi történik az új Kbt. szerint, ha a nyílt eljárás esetén csupán egyetlen ajánlattevő pályázata érkezik be? A korábbi Kbt. alapján gyakorlat volt, hogy így is eredményes lehetett az eljárás, mindazok ellenére, hogy az ajánlati felhívásból látható volt, hogy más nem is tud indulni a pályázaton, mert az alkalmassági feltételeknek nem felel meg. Ilyen esetben hogyan érvényesül az esélyegyenlőség és az objektivitás? A megjelentetés előtt vajon mindezek felmérhetők, vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...vagy az ajánlatkérő, az ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt kérelmére, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Ajánlattevők számának meghatározása meghívásos eljárásban

Kérdés: A meghívásos eljárásban milyen körülményeket kell figyelembe venni az ajánlattételre felkérendők számának meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 123. §-ának (1) bekezdése lehetőséget ad az ajánlatkérőnek arra, hogy – bizonyos feltételek mellett – meghatározza az ajánlattevők keretszámát. A (2) bekezdés előírja, hogy e keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia, emellett annak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Önkormányzat szolgáltatási feladatainak ellátása

Kérdés: A gyakorlatban látható, hogy önkormányzatok bizonyos szolgáltatási feladataik ellátására különféle szervezeteket – közhasznú társaság, korlátolt felelősségű társaság stb – alapítanak. A jövőben ki kell-e írniuk az önkormányzatoknak e feladatok ellátására közbeszerzési eljárást?
Részlet a válaszából: […] A gyakorlatban egyetlen ilyen eset volt, az ún. Inhausz-ügy. A döntés árubeszerzésre vonatkozott. A tényállás szerint egy önkormányzat létrehozott egy céget, amely az önkormányzatnak végzett tevékenységet. Az adott tevékenységet az önkormányzat nem hirdette meg. A bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Kiegészítő tájékoztatás

Kérdés: A Kbt. rendelkezései értelmében a kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás tartalmát az ajánlattevők részére hozzáférhetővé kell tenni, illetve meg kell küldeni. Hogyan értelmezendő ebben az esetben az "illetőleg" kifejezés?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése szerint a kiegészítő tájékoztatás megadására konzultáció formájában is lehetőség van – az írásos forma mellett. A fentieket figyelembe véve az illetőleg kifejezést ebben az esetben "vagy-ként" kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Útmutató ajánlattevőknek

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaságnak – ajánlattevőként – mely rendelkezéseket, illetőleg irányelveket kell követnie? A tenderkiíráson kívül milyen egyéb előírásokat kell ismernie?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevőknek elsősorban a kiírás szerint kell az ajánlatot benyújtaniuk. Emellett azonban természetesen ismerniük kell a Kbt.-t, valamint annak végrehajtási rendeleteit is, ugyanis e jogszabályok ismeretének hiányában nem tudhatják, hogy az ajánlatkérő tenderkiírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Ármaximalizáció

Kérdés: A tenderkiírásban maximálható-e a termék ára?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. általános részének első fejezete tartalmazza az alapelveket, amelyek között – egyebek mellett – az is szerepel, miszerint az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget, valamint egyenlő bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevők számára. Amennyiben az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Teljesíthetetlen ajánlatterv

Kérdés: Milyen jogkövetkezménnyel jár, ha az ajánlatterv teljesíthetetlen feltételeket tartalmaz?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 87. §-a rendelkezik arról, hogy amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek, vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Kirívó aránytalanság a Kbt.-ben

Kérdés: Ki határozza meg, hogy mi minősül kirívóan aránytalan kötelezettségvállalásnak? Például egy 3000 eurós (építési beruházás) törzstőkéjű cég esetében, aki 200 millió napi kötbért és 20 év garanciát vállalt?
Részlet a válaszából: […] ...piac erősödő versenyében, esetenként az általánosan elfogadott szakmai szokásokat, etikai szabályokat sértő kötelezettségeket vállalnak, amelyek irreális ajánlati tartalmi elemek, valamely részszempont körében maximális pontértékek elérését célozzák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Központosított termékkörök keretszerződései

Kérdés: A 2004. május 1-jei fordulónap érint-e és ha igen, milyen mértékben a Miniszterelnöki Hivatal Központi Szolgáltatási Főigazgatósága által már megkötött keretszerződéseket, illetve azok végrehajtását a központosított termékkörök tekintetében?
Részlet a válaszából: […] Fő szabályként a 2004. május 1-jén hatályba lépő Kbt. előírásait a már megkezdett közbeszerzésekre nem kell alkalmazni. Az ezt megelőzően megkezdett közbeszerzésekre tehát a megkezdésekor hatályos közbeszerzési szabályokat kell alkalmazni. Ez vonatkozik a központi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.
1
…
352
353