Információszerzés tárgyalásos és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről, tartalmáról

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alapelvei szerint az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban köteles a verseny tisztaságának és nyilvánosságának betartása mellett esélyegyenlőséget, továbbá egyenlő bánásmódot kialakítani az ajánlattevők számára.Az alapelvek szellemében a Kbt. több rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Ajánlatkérői mulasztás következménye

Kérdés: Ha saját mulasztás miatt késve, de muszáj határidőre beszerezni az árut vagy kivitelezni egy beruházást, és már csak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás fér az időbe – mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 125. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás amiatt volt eredménytelen, mert kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, feltéve hogy a felhívásnak és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Igazolások benyújtásának határideje, igazolások pótlása

Kérdés: A pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumokat a közbeszerzési eljárás mely szakaszában kell az ajánlattevőknek benyújtaniuk?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. általános szabályai szerint (Kbt. 70. §-a) az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak különösen tartalmaznia kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Árubeszerzés nemzeti rezsimben

Kérdés: A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési eljárásokban az árubeszerzés fogalma azonos-e az uniós rezsimben történő árubeszerzéssel? Milyen eljárással lehet ingatlant beszerezni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. – közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó – 24. §-a szerint az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Egyszerű, egyszerűsített eljárás, ajánlati felhívás egyszerűsített eljárásban

Kérdés: Mi a különbség az egyszerűsített és az egyszerű eljárás között? Melyek azok az esetek, amelyekben az ajánlatkérő egyszerűsített eljárásban ajánlati felhívást küldhet az ajánlattevőknek, és mit kell tartalmaznia a felhívásnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első része vonatkozásában elsődlegesen felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egyszerű eljárás nem keverhető össze az egyszerűsített eljárással. Míg az egyszerű eljárás értékhatárhoz kötött (nemzeti értékhatárok alatti értékű közbeszerzések), addig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Törlés a békéltetői névjegyzékből

Kérdés: Milyen módon és milyen eljárással törölhető a névjegyzékből a békéltető? Van-e jogorvoslati lehetőség a törlésről hozott határozat ellen?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 356. §-ának (1) bekezdése tartalmazza azokat az eseteket, amikor a békéltető a névjegyzékből törölhető. E szerint a békéltetőt a Közbeszerzések Tanácsa törli a névjegyzékből, ha nem felel meg a Kbt. 354. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételeknek (azaz aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Tárgyalásos eljárás feltételei

Kérdés: Ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy tárgyalásos eljárást folytassunk le akkor, ha az megítélésünk szerint indokolt, azonban a Kbt. szerint körön kívüli az az ok, amely miatt ezt az eljárásfajtát kívánjuk alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárás indulhat hirdetmény közzétételével, illetve hirdetmény nélkül is.A Kbt. 124. §-a szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Mentesülés a Kbt. alkalmazása alól, egyéb szolgáltatások meghatározása

Kérdés: A Közbeszerzési levelek 2. száma 63. kérdésére adott válasszal kapcsolatban: a Kbt. 296. § g) pontja (4. számú melléklet) kivételt jelent-e az egyszerű eljárás alól, vagy sem? Melyek az "egyéb" szolgáltatások?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Levelek 2. számának hivatkozott kérdésére adott válasz véleményünk szerint – bár összefügg a most feltett kérdéssel – nem erre vonatkozik.A Kbt. 296. §-ának g) pontja arról rendelkezik, hogy nem kell alkalmazni a nemzeti értékhatárok alatti értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Összeférhetetlenség tervpályázati eljárásban

Kérdés: Léteznek-e külön kizáró okok a tervpályázati eljárásokban az ajánlattevő tekintetében? Mely jogszabály rendezi ezeket?
Részlet a válaszából: […] A 137/2004. Korm. rendelet 13. §-a határozza meg, hogy tervpályázati eljárásban ki nem lehet ajánlattevő (pályázó), emellett a pályázó fogalmát is részletezi.A rendelet szerint tehát pályázó az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Tervező szervezet összeférhetetlensége

Kérdés: Korábban tervpályázatot előkészítő megvalósíthatósági tanulmány tervi munkarészében közreműködő tervező szervezet összeférhetetlenség miatt nem vehetett részt a tervpályázaton. Az új szabályozás szerint állítólag ez a szabály megszűnt, illetve nincs kizáró ok. Mi a helyzet jelenleg, hol van ez leírva?
Részlet a válaszából: […] A tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. Korm. rendelet 13. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében nem indulhat pályázóként az a személy vagy szervezet, akit a közbeszerzési eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevontak. A kizáró ok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.
1
…
89
90
91
92