Közbeszerzési Döntőbizottság előtti tárgyalások nyilvánossága

Kérdés: Kik vehetnek részt, lehetnek jelen a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti tárgyaláson? Hallgatóságként bárki bemehet-e, illetve az üzleti titokra hivatkozással kérhető-e ún. "zárt" tárgyalás?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalás a Kbt. 336. §-ában foglalt főszabály szerintnyilvános, amelyen az utalt jogszabályhely (1) bekezdésében meghatározottérintettek vehetnek részt. Amennyiben a hallgatóság egyéb érdekeltnek minősül,azaz nem csupán kíváncsi érdeklődő, joga van a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.
Kapcsolódó címke:

Ajánlati biztosíték pótolhatósága hiánypótlás keretében

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni egy számomra nem teljesen egyértelmű kérdésben. Amennyiben az ajánlati biztosítékhoz kötött a jelentkezés egy keretmegállapodásos eljárásnál, de teljes körű a hiánypótlás, pótoltatható-e a hiányzó ajánlati biztosíték? Nem tudom teljes biztonsággal értelmezni.
Részlet a válaszából: […] ...sellehetetleníteni azt. A fentiekben is részletezett, 59. § (1) bekezdése ezértolyan egyértelmű, hiszen amennyiben például tárgyalásos eljárásról beszélünk,az ajánlati kötöttség még nem áll be az ajánlat benyújtásával, de abiztosítékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzési Megállapodás (GPA) hatálya

Kérdés: Mi tartozik a GPA hatálya alá a hirdetményminta egyik kérdésében, amelyre mindig igennel válaszolunk, bár nem vagyunk benne biztosak, és nem is találjuk a megállapodást?
Részlet a válaszából: […] ...A Közbeszerzési Megállapodás (GPA) kapcsán lásd még azEurópai Unió Tanácsának 94/800/EK határozatát (1994. december 22.) a többoldalútárgyalások Uruguayi Fordulóján (1986-1994) elért megállapodásoknak a Közösségnevében, a hatáskörébe tartozó ügyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.
Kapcsolódó címke:

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárást a keretmegállapodásos eljárást követően többféleképpen szabályozza aKbt. és a központosított közbeszerzésről szóló végrehajtási rendelet, ígyérthető a kérdező bizonytalansága. A hirdetmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Alvállalkozó bevonása keretmegállapodásos eljárás második részében

Kérdés: Amennyiben keretmegállapodást kötött az ajánlattevő például három céggel, akkor a keretmegállapodásos eljárás második részeként lefolytatásra kerülő (közszolgáltatói ajánlatban) eljárásban az ajánlattevő bevonhat-e alvállalkozót, annak ellenére, hogy az eredeti keretmegállapodás megkötésekor nem nevesített alvállalkozót? (Az ajánlatkérő az eljárás első részében is és az eljárás második részében is leadta a 10 százalék feletti alvállalkozók nevesítését.)
Részlet a válaszából: […] ...bekezdéseszerint a keretmegállapodásos eljárás második részére a 226. §-t kellalkalmaznia. A 226. § szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban azajánlatkérőnek a konkrét közbeszerzési szerződés teljesítése szempontjából(konkrét tárgy, érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.
Kapcsolódó címkék:  

Keresetindítási határidő elmulasztása

Kérdés: A Döntőbizottság határozata ellen 15 napos határidővel lehet tudomásunk szerint keresetet benyújtani. Ezt a határidőt elmulasztottuk. Mit tehetünk annak érdekében, hogy a sérelmezett határozatot a bíróság ennek ellenére felülvizsgálja?
Részlet a válaszából: […] ...a bíróság a feleketmeghallgathatja (Pp. 113. §-a). A felek megidézése esetében a határnapot – haennek helye van – az ügy érdemi tárgyalására is ki kell tűzni. Azt, hogy akérelem előfeltételei fennállnak-e, méltányosan kell elbírálni;– abban az esetben, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.
Kapcsolódó címke:

Maradványpénzek felhasználása

Kérdés: Uniós támogatású program keretében a maradványpénzek felhasználása érdekében tervezetet készítettünk a már kifejlesztett tananyagok témaköreinek médián keresztül történő népszerűsítésére. Az igényelt támogatás összege 300 millió forint. A feladatokat szakmai szolgáltatásként tudjuk költségvetési soron tervezni. Szeretném megkérdezni, hogyan járunk el szabályosan, szükséges-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása, amennyiben jóváhagyást nyer a tervezés?
Részlet a válaszából: […] ...releváns, hanem a Kbt. 125. § (2) bekezdésének b) pontja. Ejogszabályhely értelmében az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárást alkalmazhat, ha a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészetiszempontok vagy kizárólagos jogok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzési eljárás gyorsítása

Kérdés: Az Egészségügyi Minisztérium pályázati felhívást tett közzé, amelyben a pályázatok beérkezési határidejét 2007. április 27. napjában jelölte meg. Az elbírálás határideje 2007. május 18. A támogatás jellege: egyszeri, vissza nem térítendő támogatás, amelyet a pályázatban vállalt kötelezettségek 2007. október 31-ei végső határidőre történő teljesítésének elmulasztása, vagy csak részleges teljesítése esetén 2007. december 31-éig teljes összegében visszavonnak. A pályázható összeg intézetünk esetében 43,4 millió forint. Milyen lehetőség lenne a pályázati összeg elnyerése esetén a közbeszerzési eljárás gyorsítására, hogy a néhány hónapos határidőből ne csússzunk ki?
Részlet a válaszából: […] ...ezért a legtipikusabb, gyakran félreértett, vagy gyakran alkalmazottmegoldásokról kívánunk szólni. A gyorsított meghívásos vagy tárgyalásos eljárás – mintopcionális lehetőség – valóban gyorsítást eredményez, ugyanakkor a kérdésalapján meglehetősen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Építési beruházásokkal kapcsolatos gyakorlati problémák

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés szerint 2003-ban elkészült egy "Út, járda és kerékpárút" építés-beruházás tárgyú munka. Az utak részleges használatbavétele megtörtént. Az építés megkezdése előtt, az építéssel érintett magántulajdonú ingatlanok kisajátítását az ajánlatkérő lefolytatta. Három ingatlantulajdonossal a kisajátítási eljárás a mai napig nem fejeződött be. Ezen ingatlanok előtt a járda és kerékpárút egy-egy szakasza nem épülhetett meg a kivitelezés ideje alatt. Várhatóan 2007 évben az ingatlanok kisajátítása megtörténik, a hiányzó járda- és kerékpárút-szakaszok megépíthetők lesznek. Az építés költsége nettó 6 M Ft lesz. A szerződő felek 2003. évben a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést teljesítettnek nyilvánították. Utalás a hiányzó járda- és kerékpárútszakaszok későbbi megépítésére, amely kötelezné a kivitelezőt, nem történt. Kérdéseim a következők: 1. A munka elvégzését meg lehet-e rendelni közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül, a régi kivitelezőnél? 2. Ha nem, akkor milyen eljárást kell lefolytatnia az ajánlatkérőnek? 3. Egybe kell-e számítani ezt az építés-beruházási munkát az ajánlatkérő 2007. évi út- és járdaépítési feladataival? 4. Hogyan biztosítható a garanciális és szavatossági jogok érvényesítése az ajánlatkérő részéről, ha más kivitelező végzi el a hiányzó útszakaszok megépítését?
Részlet a válaszából: […] ...Ezzel az 1. kérdésre meg isadtuk a választ. [A Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja szerint azajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat – egyebekmellett – építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.
Kapcsolódó címke:

Ügyvezetés "beszerzése" közbeszerzési eljárásban

Kérdés: 2006-ban módosították a gazdasági társaságokról szóló törvényt (Gt.). A módosításban kimondták, hogy gazdasági társaság ügyvezetését nem lehet munkaviszonyban ellátni, csak a Ptk. szerinti megbízási jogviszonyban. A törvényt a lejáró munkaszerződésekre és az új szerződésekre kell alkalmazni. A Gt. említett módosítása a közbeszerzési ajánlatkérők számára azt jelenti, hogy mindazok az ajánlatkérők, akik gazdasági társaság formában működnek, kénytelenek az ügyvezetést (igazgatóságot) közbeszerzési eljárás keretében "beszerezni" – tekintettel arra, hogy a Kbt. 29. §-ának (2) bekezdése szerinti kitétel így már nem áll fenn. Kérdésem: Lehetséges-e ebben a vonatkozásban valamely kivételi kör alkalmazása, és ha igen, melyik az, illetve az említett esetben van-e törvényi lehetőség hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatására? Ha nem, szükségesnek és lehetségesnek látják-e a törvénymódosítást?
Részlet a válaszából: […] ...említett kérdés kapcsán kivételi kör alkalmazására nemlátunk lehetőséget. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás általánosalkalmazhatóságát sem tudjuk ajánlani, hiszen mindegyik esetkört mindig akonkrétan megkötni tervezett szerződés tekintetében kell vizsgálni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.
Kapcsolódó címkék:    
1
56
57
58
75