Közbeszerzési eljárás megszüntetésének lehetősége

Kérdés: Milyen módon lehet megszüntetni az eljárást, nem megkötni a szerződést akkor, ha az elbírálás során derül ki, hogy – az ajánlattevő által nem ismert speciális rendelkezés miatt – a nyertes nem végezheti azt a szolgáltatást (vagy egy részét), amire ajánlatot tett, mert a szerződés jogszabályt sértene? (A nem nyertes ajánlattevő hívta fel erre a figyelmet.)
Részlet a válaszából: […] ...abban az esetben viszont, ha az ajánlatkérő azeredményhirdetést követően, de még a szerződés megkötése előtt szerez tudomásterről az információról, azaz már nyertest hirdetett, a Kbt. 96. §-ának (5)bekezdése alapján jogosult újra elbírálni és értékelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

Tájékoztatás elmulasztásának következményei

Kérdés: A közelmúltban részt vettünk egy, a Kbt. 225. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson. A tárgyalást az ajánlattevőkkel egymást követően egy fordulóban folytatták le. A többi ajánlattevő ajánlatáról sem a tárgyalás előtt, sem azt követően – hivatkozással az ajánlatkérő titoktartási kötelezettségére – semmilyen tájékoztatást nem kaptunk. Az előzőekben leírt eljárástípus esetén hogyan kell alkalmazni a Kbt. 80. §-ának (3)-(4) bekezdéseit, valamint 96. §-ának (1) és (3) bekezdéseit, annak ismeretében, hogy az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv ugyanis nem tartalmazta a bírálat során értékelt adatokat; az eredményhirdetésről nem kaptunk jegyzőkönyvet, illetve az ajánlatokról készített írásbeli összegzést sem kaptuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdése értelmében az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének,címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint az olyan ténynek, információnak,megoldásnak vagy adatnak a nyilvánosságra hozatalát, amelyet a bírálatiszempontnak megfelelően az ajánlatkérő értékelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.