Kbt. 65. §-a (2) bekezdésének értelmezése

Kérdés: A Kbt. 65. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha az adott helyzetben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni. Ez konkrétan mit jelent? Ilyen esetben úgy kell tekinteni, mintha be sem nyújtotta volna az ajánlatot, és ebből kifolyólag a további dokumentumokat (hiánypótlási felhívás, tájékoztatás, összegezés stb.) meg sem kell küldeni az ajánlattevőnek, vagy ugyanúgy megkap minden anyagot? Ilyen esetben minek minősül az ő ajánlata? Érvénytelennek? Hogyan jelenik ez meg az összegezésben?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlat érvénytelen, azaz úgy kell tekinteni, mintha az ajánlattevő visszalépett volna a szerződéskötéstől. Az összegezés módosítása esetében is hasonló a helyzet, amennyiben kiderül, hogy a nyertes ajánlattevő nem köt szerződést. Ebben az esetben is az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlattevő kizárhatósága tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja alapján lefolytatott eljárással kapcsolatban a többváltozatú, alternatív ajánlattétel lehetőségét kizártuk, ám az egyik ajánlattevő egy adott árura három árat adott, három különböző típust megjelölve a felolvasólapon. Mivel erre most még nincs ajánlati kötöttség, ajánlata ezen okból nem lehet érvénytelen, s majd a tárgyaláson, a végső ajánlata lesz érvényes, ha megad a három helyett egy árat. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...a többváltozatú ajánlat "megfelelővé tétele" valódi opció, ugyanakkor nem ezt a kifejezést használja a törvény, hiszen az ajánlat módosítására van lehetőség a tárgyalás során az ajánlatkérő által meghatározott szabályoknak megfelelően. Amennyiben tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címkék: