Meghatalmazás kezelése közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Hogyan jár el helyesen az ajánlattevő a meghatalmazással kapcsolatban? Papíralapon kap egy meghatalmazást a cégvezetőtől, melyet két tanúval aláírnak, és csatolja mellé a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírási címpéldányát, és ezt csatolja az iratanyaghoz, vagy a meghatalmazást mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott elektronikus aláírással aláírja, és csak ezt a meghatalmazást csatolja az eljárás iratanyagához? Melyik megoldással van kevesebb probléma az EKR-eljárás során, illetve melyik forma szabályos a jogszabály szerint?
Részlet a válaszából: […] ...során a közbeszerzésben az EKR előtti időszakban szükség volt magára a meghatalmazásra és a cégkivonatban szereplő meghatalmazó(k) aláírási címpéldányára is, amely egyben igazolta, hogy a megfelelő meghatalmazó adott jogot a képviseletre a meghatalmazottnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.
Kapcsolódó címkék:    

Nyilatkozattétel időpontjának előírása az ajánlatkérő által

Kérdés: Jogszerű-e az, hogy az ajánlatkérő az egyes nyilatkozatok dátumozását a felhívás feladásának napjához köti, azaz a dátumnak későbbinek kell lenni az iraton? Elő kell-e ezt egyáltalán írni? Korábban ilyen kitétellel nem találkoztunk.
Részlet a válaszából: […] ...mint például akár az adott eljárás hirdetményének megjelenése, a nyilatkozat tartamát tekintve releváns. Még mindig gyakori, hogy az aláírási címpéldányt is az adott eljáráshoz kötődően kéri az ajánlatkérő annak ellenére, hogy az aláírási címpéldány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.