Visszavont ajánlat érvénytelenné nyilvánítása

Kérdés: Az ajánlattevő az ajánlattételi határidőben ajánlatot nyújtott be az EKR-ben, majd ezt követően visszavonta azt, valamint úgy nyilatkozott, hogy tudomásul veszi az ajánlata érvénytelenné nyilvánítását. Mindezek alapján az ajánlatkérő megállapította, hogy az ajánlattevő ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen, tekintettel arra, hogy annak visszavonása sérti a Kbt. 81. §-ának (11) bekezdésében előírt ajánlati kötöttséget. Az érvénytelenítés jogcíme: Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont: egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. Ez miért nem ütközik a Kbt.-be, amikor erre a lehetőségre külön eljárási cselekmény is létezik az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlati kötöttségi időszakban, tehát a Kbt. megsértése fennáll, melyet nem nivellál a rendelkezésre álló informatikai megoldás, ami gyakorlatilag lehetővé teszi ezt a cse­lekményt, hiszen ennek hiányában a szerződés megkötésekor derülne ki a szerződésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Ajánlati biztosíték mint pótoltatható hiány

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban, a részvételi felhívásban szereplő ajánlati biztosítékot az ajánlattevő az ajánlattételi szakaszban nem fizette be, hiánypótlás keretében kérte azt az ajánlatkérő. Szabályszerű-e, ha hiánypótlásban pótoltatja a befizetést az ajánlatkérő? Ha igen, milyen jogszabályi felhatalmazás alapján teheti meg ezt?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésében van-e, egyáltalán lehet-e helyehiánypótlásnak. Tekintettel arra, hogy ez a kérdés – a döntőbizottságijogértelmezési gyakorlat miatt – egyértelműen nem válaszolható meg, az látszikcélszerűnek, ha az ajánlatkérő kifejezetten rögzíti a felhívásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.
Kapcsolódó címkék: