Alkalmasság igazolása azonos tartalmú, de a felhívásban szereplőtől eltérő dokumentummal

Kérdés: Az ajánlatkérő az alkalmasság igazolásánál előírta az ajánlattevők részére – egyebek mellett – referenciaigazolások csatolását. Mi az adott alkalmassági feltételt nem azokkal, hanem egyéb okiratokkal – szerződésekkel – igazoltuk, amely az alkalmasságot ugyanúgy alátámasztotta, mintha referenciaigazolásokat nyújtottunk volna be. Az ajánlatkérő ennek ellenére érvénytelenné nyilvánította az ajánlatot. Jogszerű volt az eljárása?
Részlet a válaszából: […] ...érdemben helytálló. E döntésében az LBelvi éllel kimondta, hogy közbeszerzési ügyben nem lehet az ajánlatifelhívásban meghatározott okiratok helyett azonos tartalmú más okiratotbecsatolni.Rögzítette azt is, hogy döntés alapját képező közbeszerzésiügyben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.
Kapcsolódó címkék:  

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...érdekeit is (Kbt. 73. §).A kérdező valószínűleg a fenti, 97. §-ra gondolt a problémafelvetésekor, amely azonban nem tartalmaz iratbetekintésre vonatkozó szabályt.Az ajánlatkérő a nyertes ajánlat jellemzőiről köteles tájékoztatást adni, de eznem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.
Kapcsolódó címkék: