Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlaton belülkülön "üzleti titok" felirattal kezd, és az oldalszámot is jelezve (például213-258) egyértelművé teszi mind a tartalomjegyzéken, mind az ajánlat tartalmirészében is azt. Nem kell tehát fizikailag is elkülöníteni az üzleti titkottartalmazó iratrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.
Kapcsolódó címkék:    

Igazolások új szabályai

Kérdés: Hogyan kell ajánlattevőként igazolni a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat és a 61. § (1) bekezdésének a)-d) pontjait, illetve amit ebből eddig közjegyző előtt tett nyilatkozattal lehetett igazolni? Igaz-e, hogy elegendő a cégszerűen aláírt nyilatkozat 2006. január 15-e óta? Milyen további változásokat hozott a törvénymódosítás az igazolási módokban?
Részlet a válaszából: […] ...h) pontja értelmében a minősített ajánlattevő a KözbeszerzésekTanácsa által kiadott, a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke szerintiigazolását is benyújthatja a kizáró okok hiányának alátámasztására akkor, ha ajegyzék – figyelemmel a Kbt. 14...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.
Kapcsolódó címkék: