Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...jelenti. Ezért szükséges annak egyértelművé tétele, hogy csak az az információ nyilvánítható üzleti titokká, melynek nyilvánosságra hozatala aránytalan sérelmet okozna az ajánlattevő részére.A Kbt. 44. §-ának (1) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.
Kapcsolódó címkék:  

Nyilatkozattartalom "harmadik személy" esetén

Kérdés: A Kbt. 71. és 105. §-a alapján az ajánlattevőnek/jelentkezőnek nyilatkoznia kell harmadik személy és alvállalkozók témakörben. Kérdésem, ha egy ajánlattevő 10 százalék feletti alvállalkozót von be a teljesítésbe, és nyilatkozik a 10 százalék alatti alvállalkozók kizáró okai tekintetében, akkor a harmadik személlyel kapcsolatban mit kell nyilatkoznia? A 10 százalék feletti alvállalkozó által ellátandó tevékenységet is le kell nyilatkozni az ún. harmadik személyes nyilatkozatnál?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényhatálya alá tartozó esetekben – a munkavédelmi hatóság nyilvántartásábólnyilvánosságra hozott adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi. A munkaügyiellenőrzés szempontjából a bányászatról szóló 1993....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.
Kapcsolódó címkék: