Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...állapítható megegyértelműen a Kbt. 303. §-ában meghatározott feltételek teljesülése, aKözbeszerzések Tanácsának elnöke további tájékoztatást kérhet aszerződésmódosítás körülményeiről. Az elnök a tájékoztatás függvényében dönt ahirdetményeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Közösségi és nemzeti értékhatár a Kbt.-ben

Kérdés: Mi a különbség a közösségi és a nemzeti értékhatár között?
Részlet a válaszából: […] ...A következőkben a kérdés szerintiértékhatárokat elérő beszerzésekre lefolytatott eljárások főbb jellemzőitfoglaljuk össze, illetve tájékoztatást adunk az értékhatárok nagyságrendjérőlbeszerzési tárgyanként.A Kbt. 2. §-ának (2) bekezdése alapján –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 25.