Találati lista:
11. cikk / 22 Többletrendelés reális mértéke
Kérdés: 24 hónapra szerződünk az ajánlatkérővel nyertesség esetén. A szerződésnek természetesen megvan a keretösszege. Az ajánlatkérő a dokumentációban úgy rendelkezett, hogy a keretösszegtől felfelé maximum 50 százalékkal van lehetőség az eltérésre. Ezt lehet így? És mit jelent ez a megfogalmazás?
12. cikk / 22 Közbeszerzési eljárás fajtájának megválasztása "bizonytalan" feladatok felmerülése esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő olyan közbeszerzési eljárást ír ki, amelyben többféle, de egymással összefüggő szolgáltatásokat kíván beszerezni. Ezek között vannak olyan szolgáltatások, amelyek gyakoriságát, időtartamát a teljesítés teljes idejére vonatkozóan az ajánlatkérő pontosan meg tudja határozni. Azonban vannak olyan "bizonytalan" feladatok is, amelyekre nem biztos, hogy szükség lesz, vagy nem olyan mennyiségben, ahogy azt az ajánlatkérő feltételezi a kiíráskor. A teljes szolgáltatási feladatra alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a nyílt eljárást azzal a kitétellel a felhívásban és a szerződésben [a Kbt. 125. §-ának (10) bekezdésére hivatkozva], hogy a "bizonytalan" feladatokat nem biztos, hogy olyan mennyiségben fogja lehívni, mint ahogy azt a kiíráskor meghatározta, és ahogy arra az ajánlattevő ajánlatot tett? Vagy csak keretmegállapodásos eljárás keretében tudja beszerezni az ajánlatkérő a szükséges szolgáltatásokat – tekintettel a "bizonytalan" feladatokra?
13. cikk / 22 Opciós jog mértéke a gyakorlatban
Kérdés: Az új Kbt. alapján kialakult-e valamilyen gyakorlat arra nézve, hogy az ajánlatkérő milyen mértékű opciós jogot köthet ki és mi minősül eltúlzottnak?
14. cikk / 22 Alapmennyiség kötelező lehívása opció megadása esetén
Kérdés: Egy eljárás során az ajánlatkérő a beszerzendő mennyiséget a legalacsonyabb mennyiség (alapmennyiség) és az ettől való eltérés százalékos mértékének (opció) megadásával határozta meg. A szerződés határozott időre szólt. Jól gondolom-e, hogy az ajánlatkérőnek a szerződés hatálya alatt kötelessége lehívni az alapmennyiséget, és lehetősége van ezenkívül az opcionális mennyiség lehívására, az ajánlattevő pedig köteles az opcióval növelt teljes mennyiséget teljesíteni, ha azt az ajánlatkérő megrendelte? Ha valamelyik fél a fent leírtakat nem képes teljesíteni, a szerződés módosítását kell kezdeményeznie – a Kbt. figyelembevételével, különben a másik fél joggal fordulhat jogorvoslatért?
15. cikk / 22 Becsült érték opcionális szerződéshosszabbításnál
Kérdés: Ha opcionális szerződéshosszabbítást választunk, akkor az opciós rész/időszak becsült értékét is hozzá kell számítani a becsült értékhez?
16. cikk / 22 Szerződéses kereteket meghaladó többletmennyiség beszerzése
Kérdés: Közbeszerzési szerződés alapján gyártunk az ajánlatkérőnek terméket. A szerződés teljesítése során kiderült, hogy a kiírás mennyisége nem elegendő a szerződés időszakában az ajánlatkérő tevékenységéhez. Ilyen esetben a többletmennyiség hogyan szerezhető be? Módosítható a szerződés pótmegrendelésre, vagy új közbeszerzést kell kiírni? (A hiányzó termék értéke nettó 14 millió forint.)
17. cikk / 22 Opció elfogadható mértéke
Kérdés: Ajánlatkérők gyakran határoznak meg opciós mennyiséget a kiírásban kisebb-nagyobb mértékben. A legutóbb az opció mértéke 20 százalék volt. Ez reális? Van valamilyen szabály a gyakorlatban, hogy milyen mérték az elfogadható?
18. cikk / 22 Ajánlatkérő igénye opciós mennyiségre
Kérdés: Mit jelent az, ha ajánlatkérő a felhívásban fix mennyiség mellett opciós mennyiségre is igényt tart ajánlattevő részéről? Az opciós mennyiséget milyen pontossággal kell meghatározni?
19. cikk / 22 Opció ellenértéke a fix mennyiség díjában
Kérdés: Jogszerű-e az a kikötés, hogy a megrendelt fix mennyiség díja tartalmazza a vételi jog ellenértékét, azaz az opciós mennyiség díját is?
20. cikk / 22 Igényérvényesíthetőség opciós mennyiség le nem hívása esetén
Kérdés: Jogszerű-e az a kikötés, hogy ajánlatkérő jogosult az opciós mennyiségre, de nem köteles azt lehívni, és ha ajánlatkérő ilyen mennyiséget nem rendel, akkor ajánlattevő nem élhet semmilyen igénnyel? De mivel a rendelésre számítani kell, erre ajánlattevőnek készülnie kell, mely költségeket jelent. Kártalanításra sem jogosult ebben az esetben?
