Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2005. december 27-én (38. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 872

[…] felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő vagy a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó, illetőleg a következő felsorolás utolsó két bekezdése vonatkozásában alvállalkozó, aki – gazdasági, illetőleg szakmai tevékenységével kapcsolatban – öt évnél nem régebben meghozott – jogerős bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el; – az 1996. évi LVII. törvény 11. §-a, vagy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 81. cikke szerinti – öt évnél nem régebben meghozott – jogerős és végrehajtható verseny-felügyeleti határozatban vagy a verseny-felügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el versenyeztetési eljárás során; illetőleg ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy bíróság – öt évnél nem régebben – jogerősen megállapította, és egyúttal bírságot szabott ki; – korábbi – öt évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozat megállapította; – a letelepedése szerinti ország nyilvántartásában nincs bejegyezve; illetőleg – a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal, illetőleg előírt szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik. A fentieken túl, abban az esetben, ha az ajánlatkérő helyi önkormányzat, helyi kisebbségi önkormányzat, helyi önkormányzati költségvetési szerv vagy helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban az sem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó, aki az ajánlatkérő székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott, egy évnél régebben lejárt adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve ha megfizetésére halasztást kapott. Ha pedig az ajánlattevő vagy az alvállalkozó a letelepedése szerinti országban jogosult az adott szolgáltatás nyújtására, az ajánlatkérő nem zárhatja ki az eljárásból azon az alapon, hogy a hazai jogszabályok szerint az adott szolgáltatás nyújtásához előírt jogi-szervezeti feltételnek (így például hogy jogi személyiséggel rendelkezzen) az ajánlattevő vagy az alvállalkozó nem felel meg, vagy arra hivatkozással, hogy a hazai jogszabályok szerint a szolgáltatás nyújtására kizárólag természetes személy jogosult. Végül az ajánlatkérőnek az eljárásból ki kell zárnia az olyan ajánlattevőt, aki, illetőleg akinek a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozója – három évnél nem régebben súlyos, jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségszegést vagy szakmai etikai szabályokba ütköző cselekedetet követett el, vagy korábbi – három évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte, amelyet az ajánlatkérő bizonyítani tud; – az eljárásban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének [különösen a Kbt. 70. § (2) bekezdése, illetve 71. §-a] teljesítése során hamis adatot szolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett. Lényeges, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban hivatkozni a fentiekben felsorolt kizáró okokra. Mint látható, a kizáró okok vonatkozásában a jogalkotó nem tesz különbséget a tekintetben, hogy azok a közbeszerzés tárgya (árubeszerzés, szolgáltatás, építési beruházás) szerint mely eljárásfajtára vonatkoznak, hanem egységesen szabályozza azokat. Különbség csak abban a vonatkozásban van a kizáró okok között, hogy azok figyelembevétele kötelező-e, avagy az ajánlattevő szabadon dönt bizonyos kizáró okok megjelöléséről egy konkrét közbeszerzési eljárásban – mint arra korábban már utaltunk. A közbeszerzési törvény az alkalmasság igazolása körében különböztet közbeszerzési tárgyak szerint, így külön rendelkezik az építési beruházások vonatkozásában is, amelyeket ebből a szempontból együtt kezel a szolgáltatás megrendelésére irányuló beszerzésekkel. Az előzőekben elmondottak alapján tehát az ajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható – pénzügyi intézménytől származó – erről szóló - nyilatkozattal; – a számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét); – az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával valamint – az ajánlatkérő által előírt tartalmú vagy elfogadott egyéb – pénzügyi, illetőleg gazdasági alkalmasságának megállapítására alkalmas - nyilatkozattal vagy dokumentummal [Kbt. 66. §-ának (1) bekezdése]. A Kbt. 67. §-ának (2) bekezdése szintén az építési beruházásokkal […]