Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2006. február 27-én (41. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 920

[…] írásos tájékoztatási igényére nem tudta igazolni, hogy jogszerűen jutott állami támogatáshoz. 2006. január 15-étől a Kbt. fenti rendelkezése részben változott azzal, hogy továbbra is helytálló az a megállapításunk, miszerint az ármértékre megállapítás a jogszabályváltozást követően sincs, tehát a Kbt. továbbra sem tartalmazza, hogy milyen mértékű az az ár, amely már kirívóan alacsonynak tekintendő. Az új szabályokat azonban – a könnyebb áttekinthetőség érdekében – egységesen ismertetjük a következők szerint. A Kbt. 86. §-ának (1)–(6) bekezdései a fentiekben említett időponttól kezdődően a következő tartalommal érvényesek: – abban az esetben, ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell (Gyakorlatilag ez az előírás nem változott.); – az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. Mint látható, a tájékoztatás kérése azonban nem kötelező; – amennyiben az ajánlatkérő lehetőséget adott az érintett ajánlattevőnek tájékoztatás adására, figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen – a gyártási folyamat, – az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, – a választott műszaki megoldásra, – a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire vagy – az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, – az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy – az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. Mint látható, az új szabályozás több szempontot sorol fel a korábbihoz képest abban a körben, hogy mely elemekre lehet tekintettel az ajánlatkérő az indokolás elfogadása, illetve elutasítása során; – lényeges, hogy az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást, azonban az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte, végül – az ajánlatkérő az előző bekezdés szerinti érvénytelen ajánlatokról köteles […]