Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2009. június 29-én (98. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2015

[…] nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül. A (3) bekezdés rendelkezése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést honlapján, ha nem rendelkezik honlappal a Közbeszerzések Tanácsa honlapján a megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni. A szerződésnek a honlapon a teljesítéstől számított öt évig folyamatosan elérhetőnek kell lennie. Az ajánlatkérő és – a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) vagy – az olyan gazdálkodó szervezet között, amely felett a nyertes ajánlattevő a Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyást gyakorol, vagy amely a nyertes ajánlattevő felett többségi befolyást gyakorol, a közbeszerzési szerződés megkötését követően öt éven belül megkötött, a közbeszerzési értékhatárokat el nem érő értékű szerződéseket, valamint minden egyéb szerződést is (ideértve a törvény 2/A. §-a szerinti szerződéseket is) az előző bekezdés szerint közzé kell tenni. Fentiekhez kapcsolódik, hogy a 2/A. § (1) bekezdése értelmében nem minősülnek a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek azok a megállapodások, amelyeket – a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve hogy – a gazdálkodó szervezetnek a szerződéskötést követő éves nettó árbevétele legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik. A szerződések teljesítéséből származik az azok alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg. Az előző bekezdésben foglaltak irányadóak akkor is, ha az előző bekezdés első pontja szerinti gazdálkodó szervezetben a tagsági jogot megtestesítő üzletrész, illetve részvény több, a 22. § (1) bekezdése szerint ajánlatkérőnek minősülő szervezet közös tulajdonában van; ebben az esetben jogaikat közös képviselőjük útján gyakorolják; illetve az előző bekezdésben foglaltak irányadóak akkor is, ha az előző bekezdés első pontja szerinti gazdálkodó szervezet tulajdonosa az állam; ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti további feltételeknek a tulajdonosi jogokat gyakorló jogalany (miniszter vagy más központi államigazgatási szervet vezető személy esetén az általa vezetett szerv) mint ajánlatkérő vonatkozásában kell fennállniuk. A szerződés nyilvánossága tehát eleve feltételezi, hogy az ajánlattevő körültekintően járt el, amikor ajánlatát benyújtotta, s ismeretében volt annak a ténynek, hogy a szerződés nyilvános lesz, majd elektronikusan benyújtott ajánlat esetében várhatóan az ajánlat maga is nyilvánossá válik, az a Közbeszerzések Tanácsa honlapján fog megjelenni. Az erre vonatkozó részletekről azonban még nem jelent meg a vonatkozó kormányrendelet. (Az üzleti titok Ptk.-beli szabályát a törvény […]