Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2009. november 30-án (105. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2161

[…] tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő (alvállalkozó) üzleti titokhoz fűződő érdekére is – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (2) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. Tehát ajánlattevőnek egyedileg kell eldöntenie, hogy az eljárást megindító hirdetményt megtámadja-e a versenykorlátozó, túlzott alkalmassági kritérium előírása miatt. A jogorvoslati határidők vonatkozásában kérdezőnk figyelmébe ajánljuk a Kbt. következő rendelkezéseit. Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (azaz kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A fenti bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni – a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését; – az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét; – a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, illetőleg […]