Ajánlatok bontásának ellenőrzése
Kérdés
Ki ellenőrzi a közbeszerzési pályázati bontásokat? Egy bizonyos kiírói képviselő esetén, ahol ők hirdetnek pályázatot, már a megyében senki nem jelentkezik, mert tudja a becsületes kivitelező, hogy nem érdemes. Mi egy ravatalozónál jártuk meg, mert a rendelet szerinti pályázatot benyújtottuk, és érdekes módon, egy sajtpapírra írt összeg volt a nyerő. Most egy óvoda bővítésére írtak ki pályázatot, ahol az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön tárgyal. És ki tudja ellenőrizni, hogy valóban a legjobb ajánlattevő nyerte el a munkát? Szerintem becsületesebb dolog lenne, ha nyílt licitálás lenne, és megszüntetnék a külön tárgyalást. Erre nincs lehetőség? Egyébként a fenti helyzet megszüntetésére mit lehet tenni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2011. január 31-én (125. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2590
[…] ajánlatkérő, jogorvoslati kérelmet nyújt be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A kérelemben megjelöli a vitatott ajánlatkérői intézkedést, döntést, és azt, hogy szerinte mit kellett volna tennie, továbbá milyen jogszabályi rendelkezést sértett az ajánlatkérő, és ez ellen milyen döntést kér a jogorvoslati szervtől. Célszerű, ha közbeszerzési és jogorvoslati kérdésekben jártas szakemberhez fordul, lehet ez hivatalos közbeszerzési tanácsadó, vagy közbeszerzésre szakosodott jogtanácsos, ügyvéd. Fontos tudni, hogy közbeszerzési eljárásban, legyen az nyílt eljárás, vagy kisebb értékű egyszerű eljárás, ahhoz, hogy valaki nyerhessen, érvényes ajánlatot kell benyújtania. Az ajánlat érvényességéhez pedig több - törvényben és egyéb kapcsolódó jogszabályokban előírt – érvényességi feltételt kell teljesíteni. A "sajtpapírra" írt ajánlat, még ha a legalacsonyabb összegű is volt, nyilvánvalóan nem lehetett elegendő az érvényességhez, hiszen vannak olyan kötelező dokumentumok, igazolások, nyilatkozatok, amelyeket minden esetben csatolni kell az ajánlathoz, például az alkalmasságot vagy a közbeszerzési kizáró okok fenn nem állását igazolók. A kötelező igazolások hiányában az ajánlat nem érvényes, nem lehet elbírálni, és így nem is nyerhet az ilyen ajánlatot beadó ajánlattevő. Hiánypótlási eljárásban, a hiányzó iratok utólagos pótlásával azonban az érvényességhez szükséges iratok, dokumentumok, igazolások bekérhetők és benyújthatók, és ezáltal az ajánlat érvényessé és értékelhetővé tehető. Az óvodára vonatkozó eljárás vélhetően tárgyalásos eljárást jelent. Tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő dönti el a tárgyalási szabályokat a törvényi keretek között, választhatja azt, hogy egyenként tárgyal, de választhatja a minden ajánlattevő közös részvételével zajló tárgyalást is. Ez utóbbira azonban nem lehet kötelezni. Tárgyalásos eljárás esetén három kiemelt garanciális szabályt kell az ajánlatkérőnek betartania. Az első fontos garanciális szabály, hogy "egyenlő bánásmódot" kell biztosítani a tárgyaló partnerek számára. Ez a rendelkezés nem engedi meg, hogy az ajánlatkérő egyes, számára szimpatikus ajánlattevőket előnyben, míg másokat hátrányban részesítsen például azáltal, hogy nem ugyanazt a tájékoztatást adja a szereplőknek. Az ilyen ajánlatkérői magatartás súlyosan sérti nemcsak az egyenlő bánásmódra vonatkozó konkrét rendelkezést, hanem az esélyegyenlőségre és a verseny […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2011. január 31-én (125. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2590
[…] ajánlatkérő, jogorvoslati kérelmet nyújt be a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. A kérelemben megjelöli a vitatott ajánlatkérői intézkedést, döntést, és azt, hogy szerinte mit kellett volna tennie, továbbá milyen jogszabályi rendelkezést sértett az ajánlatkérő, és ez ellen milyen döntést kér a jogorvoslati szervtől. Célszerű, ha közbeszerzési és jogorvoslati kérdésekben jártas szakemberhez fordul, lehet ez hivatalos közbeszerzési tanácsadó, vagy közbeszerzésre szakosodott jogtanácsos, ügyvéd. Fontos tudni, hogy közbeszerzési eljárásban, legyen az nyílt eljárás, vagy kisebb értékű egyszerű eljárás, ahhoz, hogy valaki nyerhessen, érvényes ajánlatot kell benyújtania. Az ajánlat érvényességéhez pedig több - törvényben és egyéb kapcsolódó jogszabályokban előírt – érvényességi feltételt kell teljesíteni. A "sajtpapírra" írt ajánlat, még ha a legalacsonyabb összegű is volt, nyilvánvalóan nem lehetett elegendő az érvényességhez, hiszen vannak olyan kötelező dokumentumok, igazolások, nyilatkozatok, amelyeket minden esetben csatolni kell az ajánlathoz, például az alkalmasságot vagy a közbeszerzési kizáró okok fenn nem állását igazolók. A kötelező igazolások hiányában az ajánlat nem érvényes, nem lehet elbírálni, és így nem is nyerhet az ilyen ajánlatot beadó ajánlattevő. Hiánypótlási eljárásban, a hiányzó iratok utólagos pótlásával azonban az érvényességhez szükséges iratok, dokumentumok, igazolások bekérhetők és benyújthatók, és ezáltal az ajánlat érvényessé és értékelhetővé tehető. Az óvodára vonatkozó eljárás vélhetően tárgyalásos eljárást jelent. Tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő dönti el a tárgyalási szabályokat a törvényi keretek között, választhatja azt, hogy egyenként tárgyal, de választhatja a minden ajánlattevő közös részvételével zajló tárgyalást is. Ez utóbbira azonban nem lehet kötelezni. Tárgyalásos eljárás esetén három kiemelt garanciális szabályt kell az ajánlatkérőnek betartania. Az első fontos garanciális szabály, hogy "egyenlő bánásmódot" kell biztosítani a tárgyaló partnerek számára. Ez a rendelkezés nem engedi meg, hogy az ajánlatkérő egyes, számára szimpatikus ajánlattevőket előnyben, míg másokat hátrányban részesítsen például azáltal, hogy nem ugyanazt a tájékoztatást adja a szereplőknek. Az ilyen ajánlatkérői magatartás súlyosan sérti nemcsak az egyenlő bánásmódra vonatkozó konkrét rendelkezést, hanem az esélyegyenlőségre és a verseny […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
