Érvénytelen ajánlat figyelembevétele a kirívóan alacsony ár meghatározásánál
Kérdés
A kirívóan alacsony ár meghatározásánál a törvény nem rendelkezik arról a lehetőségről, ha egy ajánlat már eleve (például nem pótolható hiányosság miatt) érvénytelennek minősül, figyelembe veendő-e. A törvény szövege alapján igen, azonban felmerülhet az is, hogy annak figyelembevétele miatt olyan ajánlat is kirívóan alacsonynak minősül, amely különben nem esne ebbe a kategóriába. Milyen mérlegelési jogköre lehet ekkor az ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2011. április 4-én (128. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2650
[…] pontja szerinti számításnál nem vehette volna figyelembe. Ekként az ajánlatkérőnek figyelmen kívül kellett volna hagynia az érvénytelen ajánlatban szereplő ajánlati árat, amelynek alapján a nyertes ajánlattevő ajánlati ára hozzávetőleg 17%-kal lenne alacsonyabb a Kbt. 86. § (2) bekezdés b) pontjában rögzített számtani átlagnál. Ezen általános főszabályhoz képest a Kbt. 86. § (2) bekezdése olyan külön speciális jogszabályi tényállásokat is meghatároz, amelyek fennállása esetén nem mérlegelhető az indokolás elrendelése. A Kbt. vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott számítások mellett, ezen speciális esetekben, az ajánlattevő ajánlati ára a törvény erejénél fogva tekintendő kirívóan alacsony ellenszolgáltatásnak. A Közbeszerzési Értesítő részére megküldött közzétételi kérelemben az ajánlatkérő valóban csak az összesített becsült értéket tüntette fel, ugyanakkor a 2010. október 8-ai keltezésű, BE-523/2010. számú ajánlatkérői előkészítő irat – amelynek hitelességét és valódiságát a kérelmező szintén nem vitatta – tanúsága szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően mindkét rész vonatkozásában meghatározta a becsült értéket. A Döntőbizottság ekként az ajánlatkérő által megadott becsült értékeket irányadónak tekintette. A […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2011. április 4-én (128. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2650
[…] pontja szerinti számításnál nem vehette volna figyelembe. Ekként az ajánlatkérőnek figyelmen kívül kellett volna hagynia az érvénytelen ajánlatban szereplő ajánlati árat, amelynek alapján a nyertes ajánlattevő ajánlati ára hozzávetőleg 17%-kal lenne alacsonyabb a Kbt. 86. § (2) bekezdés b) pontjában rögzített számtani átlagnál. Ezen általános főszabályhoz képest a Kbt. 86. § (2) bekezdése olyan külön speciális jogszabályi tényállásokat is meghatároz, amelyek fennállása esetén nem mérlegelhető az indokolás elrendelése. A Kbt. vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott számítások mellett, ezen speciális esetekben, az ajánlattevő ajánlati ára a törvény erejénél fogva tekintendő kirívóan alacsony ellenszolgáltatásnak. A Közbeszerzési Értesítő részére megküldött közzétételi kérelemben az ajánlatkérő valóban csak az összesített becsült értéket tüntette fel, ugyanakkor a 2010. október 8-ai keltezésű, BE-523/2010. számú ajánlatkérői előkészítő irat – amelynek hitelességét és valódiságát a kérelmező szintén nem vitatta – tanúsága szerint az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően mindkét rész vonatkozásában meghatározta a becsült értéket. A Döntőbizottság ekként az ajánlatkérő által megadott becsült értékeket irányadónak tekintette. A […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
