Ajánlatkérő kötelezettsége kirívóan alacsony ár megadása esetén
Kérdés
A bontás alapján egyértelmű volt, hogy egy ajánlatban kirívóan alacsony árat adott meg az ajánlattevő a teljes munkára. Az ajánlatkérő ennek ellenére nem hívta fel arra, hogy ezt indokolja. Milyen következményekkel jár ez a mulasztás? Mit tehetünk ellene? És mikor?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2011. augusztus 8-án (134. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2747
[…] egyik részszempont vagy alszempont. Az ajánlatkérő köteles az előző bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt – az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti valamelyik egységre vonatkozó – összesített ellenszolgáltatás mértéke több mint tizenöt százalékkal eltér – ha egy ajánlat van, az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értéktől; – legfeljebb három ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből számít ki az ajánlatkérő; – legalább négy ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből – a két szélső érték kiejtésével - számít ki az ajánlatkérő. Amennyiben az ellenszolgáltatás kirívó, úgy az indokolási kötelezettség fennáll, azonban annak mélységét, a kérdésfeltevés módját, tartalmát és gyakoriságát – ha nem kap megfelelő választ – az ajánlatkérő dönti el. A 86. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. A (4) bekezdés értelmében az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen – a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, – a választott műszaki megoldásra, – a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, – az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, – az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy – az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik – a)-f) pontok. Szintén az ajánlatkérő szubjektív értékítélete dönt, amennyiben az indokolás nem gazdaságilag ésszerű, mely utóbbi kifejezés definícióját […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2011. augusztus 8-án (134. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2747
[…] egyik részszempont vagy alszempont. Az ajánlatkérő köteles az előző bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt – az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti valamelyik egységre vonatkozó – összesített ellenszolgáltatás mértéke több mint tizenöt százalékkal eltér – ha egy ajánlat van, az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értéktől; – legfeljebb három ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből számít ki az ajánlatkérő; – legalább négy ajánlat esetén attól a számtani átlagtól, melyet a többi ajánlattevő ugyanezen egységre vonatkozó ajánlati áraiból és az ugyanezen egységre vonatkozó becsült értékből – a két szélső érték kiejtésével - számít ki az ajánlatkérő. Amennyiben az ellenszolgáltatás kirívó, úgy az indokolási kötelezettség fennáll, azonban annak mélységét, a kérdésfeltevés módját, tartalmát és gyakoriságát – ha nem kap megfelelő választ – az ajánlatkérő dönti el. A 86. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, ennek során írásban tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. A (4) bekezdés értelmében az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen – a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, – a választott műszaki megoldásra, – a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, – az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetiségére, – az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy – az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik – a)-f) pontok. Szintén az ajánlatkérő szubjektív értékítélete dönt, amennyiben az indokolás nem gazdaságilag ésszerű, mely utóbbi kifejezés definícióját […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
